"Sajátos Magyar Ede épület a Jósika utcai palota, ahol vallásos jelenetet (magvetés, aratás) és tájképet tett színes kerámiával az épületre."

Magyar Ede http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Ede építész tervei alapján 1911-ben épült lakóház homlokzatán, a bejárat fölött látható kerámia mozaik vonz évek óta ebbe az utcába. Az épülettel szemközt állva gyönyörködök a "festményben", melynek stílusát az impresszionista festészethez közelinek látom.

A mozaik növényfüzér keretbe van foglalva, két oldalán szobrocskák vigyáznak rá. A képen idilli táj, gyönyörű fákkal, kanyargó kis patakkal, amely talán a végtelen messzeségbe vezet.
A jobb oldali alsó sarokban az alkotó szignója WZ olvasható.

Rudnay Gyula a Képzőművészeti Főiskolán tanuló festőnövendékeinek 1925-ben Makón, majd 1926-ban és 1927-ben Szegeden Művésztelepet hozott létre, hogy vakációjuk alatt ott dolgozhassanak. A Művésztelep résztvevője volt 1925-től kezdve Wohl Zoltán festőnövendék is.
A fiatalok kedvező fogadtatásban részesültek, egy részüket magánszállásokon helyezték el. A Szegeden letelepült főiskolások úgy viszonozták itteni vendéglátásukat, hogy alkotásaikból szállásadójuknak is ajándékoztak.
Erre az utolsó mondatra alapozva úgy vélem, talán a Jósika utca 14. számú ház tulajdonosának hálából festhette Wohl Zoltán festőnövendék a kerámia mozaikot 1927-ben.

---

Magyar Edének, a magyar szecesszió kiváló építészének -máig is jelöletlen- egykori lakóházát díszíti a festett csempe Tájkép, melynek két oldalát mészkőből készített figurák díszítenek. Bakonyi Tibor: Magyar Ede című munkájából tudjuk, http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=magyar-ede&ID=34215 Tardos Taussig Ármin festőművész, Magyar Ede irodájának volt munkatársa, aki haladó gondolkodású helyi értelmiségiek egyik vezető alakja volt, és neki köszönhető, hogy Rudnay Gyula növendékei Szegeden dolgozhattak. Így kerülhetett kapcsolatba többek között Wohl Zoltánnal is, de ez 1926 nyarán történt, és (szerintem) más összefüggés nem vonható le belőle.
A Jósika u. 14. kétemeletes épület 1911-ben készült el. Elképzelhető, hogy az alkotás később lett elhelyezve, de korábban készült. dr.Tóth Attila szerint az ismeretlen alkotótól származó Tájkép 1903-ban készült, a hivatkozott irodalom: DM 1970. márc. 29. Szeged, 1989. 4. Címoldal