Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus.
Madách Imre gyermekkorát szülei kastélyában töltötte. Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, majd a felújított épület 1758-ben ismét a lángok martalékává lett. A 18. sz. végén Madách Sándor – Madách Imre nagyapja – új családi székhely építésébe fogott.
A felépült új kastélyban élt és alkotott Madách Imre az Ember tragédiája szerzője.

Az alsósztregovai Madách Imre Kastély látogatható emlékház szerepét tölti be, melyet érdemes megtekinteni.

Madách Imrét 1864-ben a faluszéli kis temetőben temették el a Madách-család sírboltjában.
Írásos feljegyzések alapján dokumentált, hogy 1877-től foglalkoztak Madách Imre hamvainak méltó sírhelybe helyezésével.
Telcs Ede szobrászművész tanácsára Rigele Alajos Pozsonyban élő szobrászt bízták meg a magyar irodalom legnagyobbjai között számon tartott Madách Imre síremlékének elkészítésével.

A régi sírboltból Madách hamvait 1934-ben exhumálták és elhelyezték az új sírboltban, végleges elhelyezést azonban csak az 1936-ban befejeződött síremlék építés eredményezte.

1936. december 19-én állították fel a síremlékre Rigele Alajos által megmintázott 3,6 m magas bronzszobrot amely kitárt karú, égbe emelkedő ifjút ábrázol, akinek szinte lebegő alakja, behunyt szeme, arcának átszellemültsége vágyakozást tükröz. Sokan Ádám alakját vélik felfedezni benne, az örök kereső, új utakra törő embert, ám Rigele leveleiben egyszer sem történik utalás Ádámra. Tehát tekinthetjük úgy, mint Ádám sorsát viselő és vállaló, bizakodó, vágyakozó, égbe törő Embert.

---