Álmosdnak a magyar művelődéstörténetben kitüntetett helye van. Itt van a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a háza, mely ma emlékház és a megyei képzőművészek kiállítóterme.

És a másik: ez az emlékmű az országban az elsőként felállított Hősi emlékmű, melyet egy ismeretlen olasz hadifogoly szobrász készített Nagyváradon. Azt olvastam, hogy a szobor 1917-ben készült, csak mivel Nagyvárad időközben egy másik ország városa lett, így bonyodalmak voltak a szobor faluba szállítását illetően. Az avatás pontos ideje: 1922. szeptember 17.
Sz. Kürti Katalin így ír az emlékműről (Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban című könyv):
'Megyénk egyik legszebb és legigazabb alkotása... Kertben ülő, szelíden leroskadó fiatal nőalakot ábrázol. Az egész műnek kissé szecessziós jelleget ad a gazdagon mintázott növényi környezet.'
A két méter magas talapzat címoldalán 101 hős nevét olvashatjuk. A szobor műkőből készült.

Álmosd az ország keleti végében fekszik. A román határ itt úgyszólván a kertek alatt van... Mostanság kb. 1800 fő a lakosok száma.
A településről további adatok: http://www.almosd.hu/nevezetessegek
A falu érdekessége, hogy van egy másik első világháborús emlékműve is, melyet 1934-ben állítottak.

További adalékok a szobor történetéhez, Vajda Mária: Álmosd című könyvéből:
'A református egyház életképességét, élni akarását számos adat bizonyítja. Egyik példaértékű megnyilvánulása ennek az országban elsőként, 1922-ben felavatott első világháborús emlékmű. Ifjú Miskolczy Jenő álmosdi földbirtokos, aki még a háború legelején bevonult katonai szolgálatra, 1916-ban mint huszár főhadnagy háromszáz koronát küldött Székelyhídi Béla helyi református lelkésznek, hogy az összegből a háború végén állíttasson márványtáblát a templom falán, belevésetve az álmosdi hősi halottak neveit.

A lelkész azonban merészebbet gondolt. 1917 októberében az egész vármegyét megmozgató, nagy sikerű műsoros délutánt szervez Álmosdon, melynek tetemes bevételéből és Miskolczy Jenő adományából már 1917-ben elkészül az emlékmű Nagyváradon, egy ismeretlen olasz hadifogoly szobrászmester műkő alkotása.

A Nagyváradon rekedt szobrot a határzárlatot követően nagy utánajárással, diplomáciai intézkedések révén sem sikerült Magyarországra szállítani. Ekkor Krausz Sándor álmosdi izraelita lakos Érmihályfalvára vitette, ahonnan a román vámhivatal engedélyezte Nyírábrányba szállítását, vámmentesen. A sors iróniája, hogy a magyar vámhivatal háromezer korona vámilletéket vetett ki az emlékműre; ezt azonban dr. Fráter Pálnak a képviselőházban elmondott interpellációjára törölték.'
A köny az interneten is elérhető: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Almosd/pages/007_trianon_arnyekaban.htm
Az alkotás talapzatát nemrég újíthatták fel, mert a máshol látott archív képeken látszik, hogy az tönkrement idővel.