A Sóstói Szent Kereszt-temetőkápolnát Pauer János (1814–1889) püspök építtette 1887–88-ban. A püspök a kápolna építésére 1887-ban kért engedélyt. A neogótikus temetőkápolna id. Havranek Antal és Havranek Ferenc tervei alapján készült. Az épület rendkívül tetszetős, arányos, és mivel magaslaton helyezkedik el, messziről is látható kis tornyával együtt. Maga Pauer János püspök a kápolna hátsó részén nyugszik, sírhelyét tábla jelzi. A kápolna építési költségeit Pauer János püspök állta.

Az alkotás az épület homlokzati részén szemből nézve a jobb oldalon látható. Állapota sajnos elég rossz, mindkét keze sérült. Nagy valószínűséggel még nem restaurálták, és a felette levő szoborfülketető ugyan valamelyest megvédi az időjárás viszontagságaitól, de kezei eredetileg kilógtak a tető védelme alól, és emiatt sérülhetett meg. A kezek állásából arra következtettem, hogy feltehetőleg a kezében tartott is valamit. Sajnos archív felvételt nem találtam a kápolnáról, ami eldöntené ezt a kérdést. A szobor hátán szárnyak láthatóak, sajnos ezek egyike szintén sérült.

Az Entz Géza Antal szerkesztette Székesfehérvár című, a műemlékeket és Fehérvár emlékeit feldolgozó kötetben megfogalmazottak szerint talán Ecclesia és Synagoga a kápolna homlokzatán látható két allegorikus alak.

A középkori keresztény művészetben Eklézsia és Zsinagóga a keresztény és a zsidó hit allegorikus figurái, az Ó- és Újszövetség megszemélyesítői. Mivel ez a figura sérült, sajnos nem tudni, mi lehetett eredetileg a kezében – talán kehely és kereszt. Eklézsia (Egyház) allegorikus ábrázolása: egyenes tartás, korona, győzelmi zászló, kehely és kereszt.

Forrás: http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1274/1/csurg.h.pdf
Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei – Székesfehérvár, 337. o.