A mai Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár – Csók István Képtár épületének megépítése Csitáry G. Emil polgármester városfejlesztési terveibe szervesen illeszkedett. Az épület helyének az Ince pápa tér (ma Bartók Béla tér) került kijelölésre, mely 1937-1939 között alakult ki. A város házak megvásárlásával, illetve kisajátításával biztosította az új kultúrház építésének lehetőségét. 1940. októberében tervezte meg Schmidl Ferenc építészmérnök, a városi mérnöki hivatal vezetője az épületet. Az elkészült épület eredeti neve Horthy Miklós Kultúrház volt. Horthy Miklós kormányzó 1941. június 28-án hivatalosan is hozzájárult nevének viseléséhez (Új Fehérvár, 1941.07.14. 2.o.).

Az alkotás a tér felé néző homlokzat közepén kiemelkedő zárt erkély falán látható, oly módon, hogy a mozaik mind a tér felé, mind az Oskola utca és Jókai utca felé eső részt teljes mértékben beborítja.

A tér felé eső részen a főalak felül Szent István, az oktatást a bal alsó sarokban látható, az 1938-ban átadott, Horthy Miklósné által felavatott Szent István Központi Elemi Iskola épülete (ma Széna Téri Általános Iskola) szimbolizálja. A jobb alsó sarokban maga a Horthy Miklós Kultúrház épülete (ma könyvtár és képtár) a kultúrát szimbolizálja. A tér felé eső részen négy szárnyas angyal látható a mozaikon. Az Oskola utca felé eső falrészen a színház épülete hivatott a kultúrát szimbolizálni. A mozaik képein felismerhetőek a királykoronázás, a káptalan, majd püspökségalapítás, igehirdetés, a kolostori irodalom, a színjátszás, építészet jelenetei. A képeken láthatóak Székesfehérvár templomai.

Metky Ödön a 28 képből álló mozaikot feleségével együtt dolgozta ki. Az alkotást az 50-es években ugyanúgy lefedték, mint Aba-Novák Vilmos székesfehérvári seccóit.
Az alkotáson „METKY” „1943” jelzés látható, a mozaikba beépítve. Ez a tér felé eső részen az ablakok közötti bordó mozaik mezőben látható.

Az épületnek 1942. őszére kellett volna elkészülnie. A város költségvetésében ugyan előirányozták a könyvtárra szánt összeget, ám ezt a háború miatt nem tudták biztosítani. 1943-ban sem volt jelentősebb változás. A megbízott könyvtárvezető, Kiss Jenő ezért felmentését kérte a feladat ellátása alól, mivel az ideiglenes helyen elhelyezett könyvállomány állapotáért felelősséget nem tudott vállalni. 1944. márciusára a könyvállomány átszállításra került az új épületbe, ám még ekkor nem készült el a könyvszállító lift, és az olvasóterem sem működött.

A mozaik elkészültéről hírt adott a Fejérmegyei Napló 1944. március 22-i száma. A könyvtár megnyitására 1944. május 1-jén került sor. Így az alkotás esetében is ezt a dátumot jelöltem meg, mint felállítás évét.

A városi könyvtár és körzeti könyvtár összevonására 1952-ben került sor, augusztus 19-én volt a megyei könyvtár avatása.

Az épület ad otthont a Csók István Képtárnak is. A II. világháború befejezését követően itt mutatták be először Csontváry-Kosztka Tivadar gyűjteményes anyagát, melyet hatvanezren néztek meg.

Az épület előtt - a mai medence helyén, melyben a Deák Dénes kút maradványai láthatóak - hosszú évekig színpad állt, ahol abban az időben nyaranta a Vörösmarty Színház szabadtéri színpada működött.

Forrás: Kégli Ferenc: 100 éves könyvtár Székesfehérváron, 127-144. o., Erdőssy Béla: Metky Ödön - In: Új Ember 36. évf. 24. sz. (1980), Szerk.: Gonda Istvánné: Székesfehérvár, 131-132. o.