..."A palota tervezésére - hosszú vita és sok tiltakozás ellenére is -
megbízást kapó Stüler, az észak-itáliai reneszánsz építészeti elemeit
a berlini neoreneszánsz tendenciákon átszűrve hozta Magyarországra.
A homlokzati architektúra kialakításán, a funkcionális és alaprajzi elrendezés meghatározásán túl döntő szerepet játszott az épület plasztikai és szobordíszeinek kiválasztásában is, s ezáltal a figuratív elemek az architektúra meghatározó részeivé is váltak.
A rizalit második emeletének félköríves ikerablakait szintén korintoszi fejezetű oszloppárok választják el egymástól, amelyek egy-egy Berlinben készített terrakotta szobrot fognak közre: a nőalakok tudományágakat -- a természet- és jogtudományt, a filozófiát, a matematikát és a történelmet -- allegorizálják. Fölöttük egy-egy medailonba foglalt Minerva- illetve Apolló-fő található.
Az oldalszárnyak főhomlokzati szakaszainak kiképzése egyszerűbb, lényegében azonos a Duna-parti és az Akadémia utcai homlokzatokéval. A vörösmárvány lábazat felett a kváderes földszinti falfelületet egyszerű félköríves ablakok sora tagolja. Az első emelet félköríves ablakait bábos mellvéddel, a második emelet ikerablakait táblás mellvéddel díszítették. A második emeleten kiváló tudósok és művészek terrakottaszobrai láthatók, a zárópárkány felett a balusztrádos attika sarkain egy-egy kandeláber van."...

..."A tudósokat ábrázoló terrakottaszobrokat éppúgy, mint az allegorikus nőalakokat, Stüler javaslatára szintén Berlinben rendelték meg. Mintáikat -- az egyetlen magyar tudóst, Révai Miklós nyelvészt ábrázoló szobor kivételével, amelynek mintáját Izsó Miklós -- Emil Wolff berlini szobrász készítette. A főhomlokzat két sarkán Galilei és Révai szobra áll, a dunai homlokzaton Newton és Lomonoszov -- ez utóbbi csak a második világháború után került ide, korábban Raffaello alakja állt a helyén, végül az Akadémia utcai homlokzaton Descartes és Leibniz kapott helyet." ...

---