1956. október 24-én az épület előtt – melyen a tábla elhelyezésre került – hat fiatal vesztette életét, miután a szovjet páncélos sortüzet nyitott az összegyűlt tömegre.

A domborművet 1993. október 23-án avatták fel, és jó pár évig Székesfehérváron ez volt az egyetlen, az 1956-os helyi eseményekre emlékeztető alkotás. Ma az épülettel szemben (volt Szabó palota, ma Megyei Rendőrkapitányság épülete) levő teret 56-osok terének nevezik, és ott került felállításra több emléktábla. Ezen a téren a fiatalok emlékét először kopjafákkal, majd emléktáblákkal, fejfákkal, és az 50. évfordulóra Lugossy Mária 56-os emlékművével is igyekeztek megőrizni.

A dombormű alatti tábla felirata: A forradalom és szabadságharcban október 24-én a szovjet páncélos gyilkos sortüzében elesettek emlékére. Bernáth Katalin, Csányi Éva, Gumpl József, Jóvári Imre, Kardos Pál, Versegi Jenő Béla. 1993 Székesfehérvár városa.
Az alkotáson az alkotó süvítő lőszerekkel jelenítette meg a gyilkos sortüzet.

Amikor ez a tábla elhelyezésre került, az akkori fiatalabb korosztály nem is igazán értette még a jelentőségét. A helyi újságban megjelent akkor egy cikk, mely szerint a cikk írója egy vendéglátó egységben hallotta két fiatal ezzel kapcsolatos beszélgetését, tanácstalanságát. Akkor ott az a két fiatal a következő felvilágosítást kapta a cikk írójától: Hogy mi is történt itt, ezen a helyen? Hat fiatal, olyanok mint ti, itt lelték halálukat…
A közeli lakótelepen még élnek olyanok, akik akkor ott voltak, amikor a sortűz eldördült. Tízegynéhány évvel ezelőtt beszéltem is olyan emberekkel, akik az áldozatokkal egykorúak voltak, ismerték őket, és jelen voltak ott, és akkor, amikor a sortűz eldördült.

---