A tornyos épületet, melyen az alkotás ötödmagával található, Brein Ferenc építész tervezte. Az épületet az építész élettársa, Stadler Katalin számára építette. Az épület így is ismert: Brein-féle tornyos ház.

Az általam csak múzsáknak hívott épületszobrok közül négy az épület Széchenyi utca felé eső homlokzatán látható. Az allegorikus nőalakok közül ez a figura lehetne akár Kleio, a történetírás múzsája is. De a szobrok száma alapján ezek a figurák mégsem múzsák, hiszen nem kilencen, hanem csak hatan vannak.

Jelen alkotás kezében pergamentekercs van, tehát a történelemhez, történetíráshoz köthető a figura. A szobor a homlokzattal szemben állva, a baloldali tornyos rész alatt látható, ez a két itteni figura közül a balra eső alkotás.

Az épületet 1876 után építették. Az archív felvételen, mely 1879-ben készült, jól látszik a ház, rajta az épületet díszítő szobrokkal. Brein Ferenc (?–1879) 1856 után került Székesfehérvárra, az 1855-ben Budapesten bejelentett csődhelyzete miatt, ahol előzőleg anyja özvegyi mesterjogán működött. Székesfehérváron a régi ciszterci gimnázium emeletráépítése volt egyik ismert munkája (1874), és az egyik laktanya terveit (1854) is ő készítette. Így az alkotás felállítása évének 1879-et jelöltem meg, lévén ez a legkorábbi fotográfia, melyen a már álló épület látható. A képet Klökner Péter fotózta, aki Székesfehérvárról ebben az időszakban sok fotográfiát készített. Az akkori fényképészeti technika miatt feltehetőleg az újonnan kialakított Vörösmarty térről ez az egyik első fotográfia. Az épület építésekor a Vörösmarty térhez tartozott, jelenleg azonban ez az épület a Széchenyi utcának ezen az oldalon található első háza.

A közel egy éves nyomozás sem derített fényt a szobrász kilétére.

Források: Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno… 89. o., 148. o., Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, 149–150. o., Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein család. In: Építés – Építészettudomány 4. évf. 1–2. sz. / 1972, 165–222. o., Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei: Székesfehérvár, 326. o.