A Kun-emlékmű Kunhegyes központjában egy kunhalomra emlékeztető dombon áll. Fél méter átmérőjű, hat méter magas obeliszknek az oldalán egy hátrafelé nyilazó lovas bronzszobra van felhelyezve, mintegy négy méteres magasságban. Az obeliszk ellentétes oldalán Kunhegyes kecskét ábrázoló címere van kifaragva. Győrfi Lajos szobrászművész alkotását 1988. május 1-jén avatták fel.

Még több kép: https://picasaweb.google.com/108657745423959692082/KunhegyesKunLovasSzobor

„A kunok állítólag Noé dédunokájától, Kunustól származnak. E szó: 'kun' a kun nyelvben fejedelmet jelent. Régi, latin nyelvű okmányaink 'cumanus' néven nevezik a kun népet. E 'cumanus' elnevezés onnét ered, hogy a kunok őshazájukban a Kuma folyó partján laktak. A Kuma folyó Kaukáziában van, s a Kaspi tóba ömlik. A kunok az ural-altáji népcsaládhoz tartoznak, s így rokonok a magyarokkal. „^[1]

„A történelem kiszámíthatatlan viharai a kunokat sem kímélték, az 1239-ben történt bejövetelüket követően, a sors azonban oly módon volt kegyes hozzájuk, hogy nem háborúk, nem etnikai atrocitások áldozatává váltak, hanem beolvadtak az itt élő, őket befogadó magyarságba.” ^[2]


Irodalom:
1. Nagy Zoltán: Kunhegyes város története
2. Részlet, Simai János kunkapitánynak a Kunhegyesi Híradó 2009. februári számában megjelent írásából