Hagyomány szerint a törökdúlás idején Zalaegerszeg lakossága furfanggal mentette meg városukat a portyázó törököktől. Síppal-dobbal nagy zajt csaptak, elhitetvén az ellenséggel, hogy nagy erők védik a várost, így a csapatok másfelé vették az irányt.
A török idők múltával alakult ki a zalaegerszegiek húsvéti határjárása.

Nagyszombaton éjfélkor puskákkal, - a töröktől elvett- zászlóval a csata helyére vonultak, lövöldözéssel megidézték a régi eseményt, majd a szőlőhegyekre mentek és ezt a rigmust énekelték:

SÁNCZ REGEMENT SÁNTHA KAPITÁNY
FÉLRE TÖRÖK MAGYAR ELŐL
JÖN A VICZISPÁN

Az időközben elfeledett határjárás hagyományát szeretné feléleszteni a város az emlékmű felállításával.
.
Tűnődöm - hány száz év kell, hogy emlékké szelídüljön a rettegés, míg hetykén-tréfásan kimondható:

FÉLRE TÖRÖK MAGYAR ELŐL


'A félkör alaku, fehérre meszelt téglafalat apácacserép, valamint egy harangláb fedi. A harangláb két oldalán található oszlopokon egy magyar és egy török fej látható. A téglafalat - a fejekkel megegyező natúr kerámiából - egy-egy dombormű díszíti, melyeket Németh János keramikusművész készített. Az egyik kerámia Szűz Máriát ábrázolja, aki a kis Jézust tartja a kezében, míg a másik domborművön az előbb idézett rigmus olvasható. A harangot tartó faoszlopot Balogh Mihály fafaragó, álharang kupoláját a bucsuszentlászlói Mészáros Géza rézműves, a kőfaragásokat pedig Becs Ernő készítette. A kupola tetején vertvas kereszt és sárgaréz félhold mered az ég felé'


http://www1.zalamedia.hu/egerszeg/010529/ku.html#hatar