Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem

Budapest, V. kerület, Pesti alsó-rakpart

Budapest
V. kerület, Pesti alsó-rakpart
A főrendiházi szárny árkádja felett látható.

Felállítás1905


ATTILA SISKOVITS
2011.08.10. 08:40
"Az Országház dunai homlokzatán balról jobbra haladva a magyar uralkodók időrendbe állított szobrai sorakoznak.
(Közülük néhányan többször is láthatók az épület külső homlokzatán.)
A nyugati homlokzat szoborsorát Árpád vezér nyitja meg és a királylajstromban egészen II. Józsefig jutunk el.
Itt a szoborgaléria befordul és a déli homlokzaton, Szent István szobra felett folytatódik egészen V.Ferdinándig, illetve József nádorig.
Ugyanezen a homlokzaton, legfelül kezdődik a kiemelkedő országnádorok, erdélyi fejedelmek, hadvezérek, államférfiak galériája,
amely a keleti homlokzat egészén végigvonul.
(A főbejárat felett a középkori Magyarország két híres királya Nagy Lajos és Corvin Mátyás őrködik.)
Majd a szobrok sora az északi oldalon (a honfoglalás korát megjelenítő) szobrokkal fejeződik be.
Valamennyi szobor az épület architektúrájába betagozva, gyámkövön, vagy díszes baldachinon áll. Anyaguk megegyezik a homlokzat faragott köveivel. Stílusukban azonban nincs semmi 'gótikus'.
Megformálásukra a XIX. század végére jellemző, száraz realizmus nyomja rá bélyegét. Steindl nem csak a stílus tekintetében, hanem a szobrok beállításában és történelmi hűségükben is szigorú egységet követelt: mind frontálisan áll, ruházatuk és fegyverzetük, tudományos útbaigazítás alapján, 'hiteles' formákkal készült.
Nem meglepő tehát, hogy bár létrehozásukban 23 szobrász, köztük a kor legkiválóbb magyar művészei vettek részt, egyéni jelleget alig-alig
mutatnak, szinte mintha egy-azon kéz faragta volna őket.
A szoborművek épületnek alárendelt, másodlagos szerepét tovább fokozza, hogy többségük 10,5 - 15 - illetve - 25,7 m. magasan helyezkedik el (legújabb korunk követelménye, az épület köré vont biztonsági kordon, a látótávolságot duplájára is növelheti)
így az Országház szobrainak többségét alig lehet másnak mint épület dekorációnak tekinteni."

"Árpád fejedelem Magyarország egyik legjelentősebb történelmi alakja. A hagyomány szerint az ő uralma alatt foglalta el a magyar nép a Kárpát-medencét. Ezt az időszakot nevezzük honfoglalásnak. A fennmaradt történelmi források alapján hozzávetőleg ötvenöt éven át vezette a magyarokat. Tőle származtatják az Árpád-ház uralkodóit, akik 907-es halálát követően majdnem 400 éven át uralkodtak Magyarország felett.
A krónikáink szerint a hun Aetilea/Attila/Atilla/Etele szépunokája; Ernák/Irnik ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája; Álmos vezér gyermeke, aki körülbelül 840-ben látta meg a napvilágot. Árpád még Álmos fejedelemségének idején megkapta azt a tiszteletet, hogy a törzsszövetség vezetői pajzsukon a magasba emelték, ezzel elismerve Árpád elsőségét. Árpád törzsszövetségbeli pozíciója vitatott. Györffy György szerint a gyula tisztséget viselte, majd Kurszán kende Fischa menti meggyilkolása után (904) magához ragadta annak rangját. Kristó Gyula szerint Árpád a kende tisztséget viselte, s mint ilyen, nem játszott tényleges szerepet a honfoglalás harcaiban; ez inkább a gyula tiszte volt. A középiskolai tankönyvek az első verziót tartalmazzák.
893-ban Nikétász Szklérosz, a bizánci császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az Al-Dunánál egy bolgárok elleni hadi szövetségről. A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az Etelközben szállást találó magyar törzsek a Kárpát-medence felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy „társfejedelme” Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. 894-ben Árpád szerződést kötött a karantán morvák/moravanák fejedelmével, Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik Pannóniából a keleti frankokat. Ezt a szövetséget a legendák a fehér ló mondájában tartották fenn. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre lépett, és elfoglalta a területet.
894-ben érett meg a bizánci-magyar együttműködés, és Árpád megtámadta Simeon, bolgár cár birodalmát. A magyar csapatokat Kurszán vezér, társfejedelem vezette. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a Délvidék is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat. Sereg híján nem tudták felvenni a küzdelmet a besenyőkkel, és így a Kárpátok hágóin át Erdélybe menekültek, és itt le is telepedtek. A Tisza vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az őshazában.
899 márciusában Arnulf, keleti frank király érkezett a magyar fejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az itáliai király seregeit, és akkor a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai Dunántúl. Árpád seregei legyőzték Berengár, itáliai király hadait, és a Lombardiából hazatérő magyar seregek birtokba is vették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, és megtámadták az itt szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, és büntetésül elfoglalta azok nyitrai hódításait is, így 900 őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került, és Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
Árpád székhelye sátrakból állt, és a Duna vonalán minden évszakban máshol állt. 904-ben a Fischa menti tárgyaláson a németek orvul meggyilkolták Kurszán kendét (társfejedelem)és kíséretét, és ettől kezdve nem választottak új kendét. Árpád kezében összpontosult minden vezetői hatalom. Ezzel alapította meg az Árpád-házat. 905-ben Árpád megtiltotta a magyar seregek portyázó körutait, és békét kötött a környező népekkel. Így Árpádnak adót fizettek a bajorok, az itáliai és balkáni uralkodók. A béke beköszöntésével a magyarok végleg berendezkedtek a Kárpát-medencében.
Árpád utolsó nagy csatáját 907 júliusában vívta, amikor a bajor és keleti frank csapatok le akarták rázni adófizetési kötelezettségüket. Azonban az egyesített seregeket megállította Árpád hada (Pozsonyi csata), és ezzel kétségkívül magyarrá tette a Kárpát-medencét.
Felesége nevét nem őrizte meg a történetírás. Öt fia született: Levente, Tarhos, Jelekh/Üllő, Jutocsa/Jutas és Zolta. Mivel Anonymus Árpád halálát 907-re teszi[1], örökösének pedig a legfiatalabb Zoltát nevezi meg, kialakult egy olyan elképzelés, amely szerint Árpád és három idősebb fia (Tarhos, Jelekh/Üllő, Jutocsa/Jutas) a pozsonyi csatában estek el. Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték. A legenda szerint Óbudán temették el a honfoglaló hadvezért és fejedelmet."
Forrás: http://www.mommo.hu/media/Arpad_fejedelem_2
Források:
http://www.mommo.hu/media/Arpad_fejedelem_2
További linkek
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d_magyar_nagyfejedelem
http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/hanko_ildiko_arpad_vezer.htm



Közös gyűjteményben
Országház szobrai

Cím alapján hasonló

"Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" c. alkotás fotói Budapest településről

Nyugati homlokzat, északi szárny
1./ szobor:
ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM.
uralkodása (cca: 890 - 907 ig).
Feltöltő
Azonosító
84149
Feltöltve
2011.05.02. 09:02
EXIF információk...
NIKON CORPORATION / NIKON D700
ƒ200/10 • 1/400 • ISO250

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt?

ATTILA SISKOVITS 11.05.02. 09:02
Nyugati homlokzat, északi szárny
1./ szobor:
ÁRPÁD NAGYFEJEDELEM.
uralkodása (cca: 890 - 907 ig).

"Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" c. alkotás fotói Budapest településről

Feltöltő
Azonosító
103132
Feltöltve
2012.01.18. 14:29
EXIF információk...
NIKON CORPORATION / NIKON D700
ƒ110/10 • 1/800 • ISO200

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt?

ATTILA SISKOVITS 12.01.18. 14:29

"Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" c. alkotás fotói Budapest településről

A főrendiházi ülésterem alatt (az ívek indulásától, az ívsor végpontjáig) uralkodásuk idősorrendjében: 23 királyszobor - Árpád, Zsolt, Tak...Teljes szövegA főrendiházi ülésterem alatt (az ívek indulásától, az ívsor végpontjáig) uralkodásuk idősorrendjében:
23 királyszobor - Árpád, Zsolt, Taksony, Géza, I. István, Orseolo Péter, Aba Sámuel, I. Endre,
I. Béla, Salamon, I. Géza, I. László,
I. Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza,
III. István, II. László, IV. István, III. Béla,
Imre, III. László, és II. Endre figurája látható.Kevesebb szöveg
Feltöltő
Azonosító
101118
Feltöltve
2011.12.05. 01:15
EXIF információk...
NIKON CORPORATION / NIKON D700
ƒ110/10 • 1/320 • ISO200

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt?

ATTILA SISKOVITS 11.12.05. 01:15
A főrendiházi ülésterem alatt (az ívek indulásától, az ívsor végpontjáig) uralkodásuk...Teljes szövegA főrendiházi ülésterem alatt (az ívek indulásától, az ívsor végpontjáig) uralkodásuk idősorrendjében:
23 királyszobor - Árpád, Zsolt, Taksony, Géza, I. István, Orseolo Péter, Aba Sámuel, I. Endre,
I. Béla, Salamon, I. Géza, I. László,
I. Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza,
III. István, II. László, IV. István, III. Béla,
Imre, III. László, és II. Endre figurája látható.Kevesebb szöveg

"Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" c. alkotás fotói Budapest településről

Árpád nagyfejedelem szobra:
az Országház - nyugati homlokzatán, a főrendiházi ülésterem (hármas) ablaknyílásai alatti árkádsor indulásánál (balról) az első szoborfigura.
Feltöltő
Azonosító
83988
Fotózva
2010. március
Feltöltve
2011.04.29. 04:28
EXIF információk...
NIKON CORPORATION / NIKON D700
ƒ100/10 • 1/1000 • ISO200

Felhasználási jogok
Nincs engedély

Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt?

ATTILA SISKOVITS 11.04.29. 04:28
2010. március
Árpád nagyfejedelem szobra: az Országház - nyugati homlokzatán, a főrendiházi ülésterem (há...Teljes szövegÁrpád nagyfejedelem szobra:
az Országház - nyugati homlokzatán, a főrendiházi ülésterem (hármas) ablaknyílásai alatti árkádsor indulásánál (balról) az első szoborfigura.Kevesebb szöveg
Összesen 4 fotó

Műlap története

16.11.13. 10:36
Megérintettem az "Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" alkotást!
14.01.29. 19:29
Az "Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés.
11.08.10. 08:40
ATTILA SISKOVITS publikálta "Országház - nyugati homlokzat: Árpád nagyfejedelem" c. műlapját!
Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.