Salgótarján ezt az alkotást rejtegeti.
Aki az iparvárosba látogat nem nagy valószínűséggel veszi észre a sok egykorú 'modern' épület között a 'Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet' épületét, (Tervező: Finta József) melyet Péterfy Gizella szobros-pannója - is - ékesít.
Láthatóságát köti az intézmény 'nyitvatartási ideje'.

Az intézménybe invitáló fából készült festett feliratot a művésznő alkotta, a ház cégérét férje - Kő Pál készítette. (Lásd:kapcsolódó műlap)
Kérlek, belépés előtt figyeld meg alaposan a cégért!

A Péterfy - Balassi - (Kő) - 'Jelenések' nem láthatók azonnal, a látványért liftezni, de - javaslom - inkább lépcsőzni kell. A 'Jelenések' a liftház falain láthatók az emeleten. Liftezve, majd hátrafordulva a látvány azonnali, lépcsőzve lépcsőnként tárja elénk magát az alkotás. Elsőre a kékség dominál, majd felérve a lépcsőn a vöröses sárga színek tónusa. A két színt - 'színpadot' - elválasztva, a Balassi vers.
Én lépcsőztem. A lépcső-pihenőn megállva a kék szobor-angyalt és alatta a pannó főalakját, a könyvtár névadóját, az ágaskodó lovon ülő Balassit pillantjuk meg. (cégér!) A szerelmes-költő-hadvezér arcvonásaiban a férj, Kő Pál arca jelenik meg derengő vöröses glória közepén. Felérve a mű 'kék' oldala elé láthatjuk meg a kép mellékalakjait. Elvarázsolt táj veszi körül a főalakot. Mögötte hegyek, vár, város, előtte boszorkányos, ördöngös, varázslatos környezetben buja fekvő nőalak, bűbájos, vajákos alakok között. A kék képet a liftajtó megosztja. Időben ugorva egy jó évszázadot a pannó ezen részén is láthatunk egy lovast, egy nőt, fehér a lova, magyar motívumos a ruhája. Költő ő is, az első magyar költőnő - Petrőczy Kata Szidónia. A kék kép felett a kék-drapériás szobor-(talán)angyal mosolyog.

A liftház térben 'szűkebb' oldala a vöröses sárga 'Jelenések' képe. Felvidéki hegyvonulat, Zólyom vára, a kanyargó Garam a háttérben, az előtérben a szerelmének csókot adó hős, valamint három férfi, egy fa alatt Jézus, előtte Báthori István fejedelem és Balassi János az apa valamint a hős ivó lova. Nemzedékek, nemzeti életük tere.
Felettük a sárga-drapériás angyal áldást osztó kezével.

A két 'Jelenést' - a képek sarkait letörő 'harmadik' síkon az 'Idővel elmúlnak' Balassi vers idézete olvasható.



...'A 80-as évek végétől festményei mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak festett szobrai. Ekkor indult nagyméretű köztéri munkáinak sorozata, ezekben megtalálta valódi önmagát. 1989-es salgótarjáni pannója: Jelenések Balassiról fő művei közé tartozik.'...
Írja róla Kernács Gabriella, itt:
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/peterfy-gizella

'Péterfy Gizella 1968-ban diplomá­zott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél volt a mestere, az a festő, aki szoros kötődésekkel fűződött a nagybányai festőkolóniához, valamint a posztimpresszionista hagyomá­nyokon élő Gresham-körhöz. Ebből a mesteri ösztönzésből és alkotói egységből merített a tanítvány, aki az 1970-es évektől lírai, posztnagybányai hangulatot idéző képeket festett, ,,léleklátó' portrékat családtagjairól, barátairól vagy olyan múltbéli személyekről, akik az ő gondolatiságát, kifejezőképességét, látásmódját befolyásolták.

Az 1980-as évektől a vászonfelületen létrehozott portrék mellett a festett plasztikák kifejezési módját is behozta művészetébe, ahol szintén nyugodt, érzékeny portrékat találunk. Korunk neoavangárd irányultságainak légkörében mindvégig megmaradt a hiteles emberkép ábrázolása mellett. Önvallomásá­ban írja: ,,Az ember szeretete, az ember és termé­szet szépségének, csodáinak áhítata kell hogy vezesse a kezünket.' A festményein és plasztikáin megjelenő arcképek, portrék nem illusztratív jelleggel jöttek létre, mögöttük egy szimbolista jellegű, mélyálomból feltörő tárgyi kép formálódik, és ez a látomás vonzó, harmonikus színekkel hat. '
Írta:Sántha Imre Géza
Itt:http://www.vigado.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=73&Itemid=82


Az alkotást látni kell!
Keresd fel! A könyvtár személyzete palócos barátsággal fogad, ha kéred, segít.


Péterfy Gizella a festő, a szobrász:
http://www.kikelet.ro/index.php?pid=347