A 30-as évek közepén Como vezetősége a Piazzale Corsica nagyforgalmú csomópontjának rendezését szorgalmazta. Elképzelésük szerint a tervezett körforgalom meghatározza a környező épületek arculatát, művészi értékkel gazdagítja az addig jelentéktelen külvárosi teret.
Az 1935-ben készült terv Cesare Cattaneo racionalista építész és Mario Radice absztrakt festőművész közös munkája. A korra jellemző az ilyen együttműködés. A szökőkút jól tükrözi a 30-s évek művészeti életében jelenlevő szerkezet es forma kapcsolatának problematikáját.
A szökőkútat először és ideiglenesen 1936-ban a milánói Parco Sempioneban a VI. Triennale alkalmával a leccoi Badoni üzem állította fel a közönség nagy érdeklõdését váltva ki, melyet számtalan publikáció is tanúsít. A parkban felállított modell az eredeti fehér márvány tömbök helyett cementből épült. Természetes környezetéből kiszakítva erősen veszített panorámikus telítettségéből. A kiállítás bezártával a szökőkutat lebontanák és Camerlataba szállították, ahol hosszú évekig várt, hogy végleges kivitelezésben terv szerinti helyére kerüljön. A dokumentációs anyagban fellelhető dátum mindenütt bizonytalan, 1960. vagy 1962.
A szimbolikus vagy funkcionális jelentés nélküli tisztán dekoratív szerepet betöltő alkotás a geometriai formákat emeli tökélyre: 4-4 gyűrű és gömb harmonikus, kifinomult, aszimmetrikus, dinamikus egysége. A merész kompozíció hatalmas súlyát látszólag vézna támpontok tartják a levegőben. Vele szemben egy kisebb függőleges gyűrű áll. A kör alakú forma lehetővé teszi a tér mindenkori es minden irányú beláthatóságát. A viz mellékes funkciót kap, mert előnyben részesül a fehér márványból készült konstruktív elem. Félelmetesek a szökőkút méretei: a gyűrűk kerülete 20 m, a kút magassága 9 m, a függőleges gyűrű 3 m magas.
1995-ben es 1999-ben restaurálásra került. Szó volt arról is, hogy a Piazza Cavourra kerüljön. Damiano Cattaneo, az építész fia ezekkel a szavakkal utasította vissza az elképzelést:
“A szökőkútat úgy tervezték. hogy a körülötte mozgó autókból legyen látható.'
A városi legenda szerint - tévesen - olimpiai szökőkútként is ismerik. Mások Alessandro Voltával hozzák összefüggésbe.
A szökőkút 1936-beli fotója megtalálható a weben, de itt, hely hiányában, nem mellékelhettem.

---

Angol leírás, sztori

"The monumental fountain was commissioned by the city of Como to redevelop one of the entrance to the town square Camerlata even then transited by many vehicles in four directions. The designers, the architect Cesare Cattaneo and the painter Mario Radice, given the urban destination of the monument, they created such a combination of rings and balls inspired by the pile by Alessandro Volta.
Two tanks with jet of varying degrees grassy area, continue the pattern of the rim on which the whole volume and develops lines. Four rings protrude cantilevered, follow one another up to nine meters, are alternated with four balls and face one fifth smaller, vertical and diametrically opposite."