A kerítés kőfalában elhelyezett dombormű 35 x 100 centiméteres, felső része félkörös kialakítású. A Boldogasszony jobbjában a jogar, baljában - mellyel a Kisdedet magához ölelve tartja - az országalma látható. Fején a magyar Szentkorona. Mária és a Kisded arca eltér a szokásos 'szentképes' ábrázolásmódtól, gyermekét sem karján tartja. Két oldalt és a körívben 'MAGNA DOMINA HUNGARORUM' felírat olvasható.

Nagyboldogasszony napján, - október 8.-án - évről évre felidézzük emlékhelyeinken Szent István királyunk alakját, ahogy Boldogságos Szűzanyánknak felajánlotta koronánkat, nemzetünket, dicsőségünket, gyötrelmeinket, egész népünket fájdalmával és örömével együtt.

Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa 1896-ban.

Mi magyarok elsőként, de nem egyedül tiszteljük Nagyasszonyunknak, azaz nemzeti Patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát.
Pl.
Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik.
Franciaországot XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638- ban, és Nagyboldogasszony napján emlékeznek rá.
Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának, 1647-ben; ők december 8-án ünneplik.
Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát 1656-ban.
Mexikó 1821-ben,
Latin-Amerikát (teljes egészében) 1910-ben helyezték Szűzanya oltalma alá.
Angliát 1893-ban ajánlják föl az angol püspökök, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.

Az alkotó bemutatása itt - is - olvasható:
http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/Ny%C3%ADregyh%C3%A1za/k%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szet/toth_sandor/mtt_198_08_katalogus.pdf