'Fadrusz János szobrász, a híres kolozsvári Mátyás király-szobor alkotójának síremléke egy hatalmas, keresztre feszített Krisztus. A művész egyik fő műve ez a nagyszerű, megdöbbentően realista alkotás, amellyel 1892-ben olyan nagy sikert ért el a Műcsarnok kiállításán. Saját maga volt a modellje: műterme közepén keresztet ácsolt, arra feszítette fel magát kötelekkel, és a körös-körül felállított tükrökben figyelte a test elváltozásait. - Nem igazi síremlék ez, inkább ars poetica, hitvallás és mementó: aki valami nagyot akar, nem kerülheti el a keresztrefeszülést.'

Forrás: Kipke Tamás: A nemzet emlékezete - Őszi séta a Kerepesi temetőben. In: Új Ember 2002. november III. évf. 11. szám

A korpusz gipsz példányát Fadrusz 1891-ben vizsgamunkaként készítette, s első sikereit ennek a szobornak köszönhette. Az 1892-93 Országos Képzőművészeti Kiállításon megkapta a kiállítás nagydíját. A feszületnek több másolata lett elhelyezve szerte a világon Budapesten (18.ker. Hargita tér), Pozsonyban, Szegeden és az angliai Exeterben. Nem csoda, hogy ezt az alkotás került végül a művész végső nyughelye fölé is.