… „A megöregedett hóhér háromszor vága Zsigrayba, s ezt látván Martinovics, kit azért állítának kapitány Pelcz mellé (így beszélé ezt nekem maga Pelcz), ájultan dőlt el, s Pelcz elébe álla, hogy többé semmit se lásson. A többi egy ütésre veszett. Laczkovicsnak igen nagy teste, leüttetvén feje, feldönté székét. Martinovicsot bajjal vonták a székhez. Ott bekötötték szemeit, s a hóhérlegény tartotta a kendő végét. A kopasz koponyáról lecsúszott a kendő, s Martinovics az öröm mosolyával pillanta körül. Gratiát reményle. De szemeit ismét bekötötték, s feje repült. Homokkal hintették be a vér helyét, s az öt testet kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek. Másnap reggel a vér helyén rózsa virított, valaki rózsát ása le ott csuporban.” (Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Bp. 1951)

A szörnyűséges vérengzés folyamata sűrűsödik bele a legmodernebb módi szerint megformált, nem szoborszerű szoborba. Hullnak a fejek, az időkerékbe befagyott pillanatok kővé dermednek. A térdre kényszerített áldozatokat lekaszaboló hóhérpallos körbejár, és a halálkerék kibomlik, mint egy rózsaszirom.
Gyurcsek Ferenc, akitől nem idegen a futurizmus gondolata, 1974-ben készítette ezt a betonból formált tanulmányát, amelyen a beton viselkedését vizsgálta, éles sarkok megformálása esetén. A tapasztalatokra a szolnoki Tanúhegy elkészítéséhez volt szüksége. Az alkotást 1985-ben vitték Zánkára, a XI. Szabadtéri Szoborkiállítás alkalmából, majd a kiállítás végeztével a művész az Úttörővárosnak ajándékozta.

Az Úttörővárosban 1975-től 1989-ig évente rendeztek a főépület melletti szabadtéri szoborparkban kiállításokat. A gyerekek megismerkedhettek a kortárs művészek alkotásaival, és gyakran az alkotóművészekkel is. Mintegy 15 alkalommal 150 tehetséges fiatal művész kb. 700 alkotását mutatták be. A kiállítások szerkesztője Bernáth Elek festőművész volt, aki 1973-ban megszervezte a zánkai Gyermekalkotások Galériáját, amelyben idáig 110 országból összesen több mint 18 000 gyermek-képzőművészeti alkotás került leltározásra.

Forrás:
P. Miklós Tamás: A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum története (1975-2005)
Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Bp. 1951
Gyurcsek Ferenc visszaemlékezései