Így vall alkotásáról a művész:
'... Képemen mindent a család oldaláról közelítettem meg. Azt hiszem, nincs olyan család, amelyet így vagy úgy nem érintett a háború. Csonkán maradt családok, hősi halottak, testvérek, gyerekek, sebesültek, eltűntek. A fogságról nem is beszélve. Minderről persze csak hallgatni volt szabad, mert ráadásul utolsó csatlósok voltunk. Egy család ül az asztal körül, ahol az apa tábori lapját olvassa a felesége. Emlékszem, volt olyan lap, amelyre csak az volt írva: Még élek. A gyerekek kis ágyút tologatnak az asztalon, mert a gyerek a felnőttek világát játssza le mindig. A nagyszülők is ott vannak.
A nagypapa talán éppen az első világháborút éli újra. Ő szakember, aki tudja, milyen a front. Az egész együttest villanyfény, mint valami búra fogja össze, amelyből a nagyanya feje kerül az árnyékos mezőbe. Arcához emelt kezével az aggodalom érezhető. E köré a mag köré jönnek elő mozaikszerűen a különböző motívumok, amelyek az eseményekre utalnak. A még parádézó rohamsisakos katonák, az eltűnő katonavonat, a csak árnyékként imbolygó foglyok. Aztán a bal felső részen néhány portré. Abban az időben a képeslapok hetenként közölték a hősök, hősi halottak, eltűntek portré fényképét. Volt, akiről csak régi civil képet találtak. És legvégül szerepel egy ég felé vonyító kutya. Mesélik tanyai kutyákról, hogy bevonult gazdájukat hogy várták a tanya bejárónál nap mint nap. Aztán volt, akit hiába várt a kutyája. Tisztelet a sok névtelen hősnek, áldozatnak és hozzátartozóiknak...'

A Földi János Általános Iskola bejárata mellett látható a 200x250 cm nagy olajfestmény.
Egy nagyon átgondolt, igazán ütős hatású alkotás Szalay Ferenc pannója. Az intézményben elhelyezett 24 pannó közül is kiemelkedik témájával, igényességével, jelképrendszerével.