Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma után az országban számos helyen állítottak emléket Petõfi Sándornak, a költõnek és szabadságharcosnak. Gödöllõn 1955. augusztus 21-én leplezték le a két és fél méter magas, bronzból készült Petõfi-szobrot, Turáni Kovács Imre alkotását.

Petõfit személyes szálak is fûzték Gödöllõhöz. 1843 augusztusában tartózkodott itt elõször hosszabb ideig, amikor is a Robin Hood fordításán dolgozott. (Az egykori szállásának helyén álló házat emléktábla jelöli a Petõfi tér 16. szám alatt.) 1845 augusztusától októberéig több alkalommal is töltött Gödöllõn egy-két hetet. A költõ barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél ismerkedett meg Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágkormányzójának leányával. Hazautazása után levélben kérte meg Berta kezét, de a lány apja elutasította õt. Mednyánszky Bertához írt verseit Petõfi a Szerelem gyöngyei címû ciklusába gyûjtötte egybe.

A szobor létrejöttének történetéhez tartozik, hogy 1948-ban Pest megye akkori alispánja vetette fel a gondolatát. A megvalósításra azonban anyagi és politikai okok miatt nem kerülhetett sor. A gondolat azonban belopta magát a szűkebb hazáját szerető Csika József vasutas szívébe. Ő addig ápolta a gondolatot, míg 1954-ben kezdeményezésére létrejött a Petőfi-szobor társadalmi bizottsága, mely gyűjtést rendezett. Az általa összegyűjtött pénz azonban csak arra volt elég, hogy Csontos Pál, helybéli kőfaragó mesterrel elkészÍttessék a szobor talapzatát. A szobor kivitelezéséhez a pénzösszeg előteremtésében Erdey-Grúz Tibor akadémikus, oktatási miniszter, Gödöllő képviselője is minden erejét latba vetette, és állami támogatásként biztosította a község számára a szobor felállítását.
Varjas Károly: Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl (1850-1988)(Antikva kiadó, Budapest, 1989) 160. oldal