A cecei Erzsébet szobor sorsa ismeretlen. Egy-két utalást találtam, miszerint 1950-ben a szobrot eltávolították, helyette Rákosi Mátyás arcképét helyezték el. Egy másik forrás azt írta, hogy a talapzatot a tanácsháza udvarán egy bombatölcsér több szeméttel együtt nyelte el.
Lehet, hogy ez a szobor, sok Erzsébet királyné emlékhez hasonlóan valahol 'rejtőzik' még, reméljük egyszer előkerül.

A szoboravatásról így tudósított a Vasárnapi Újság:
„ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA CZECZÉN.
A fehérmegyei Czecze községben május 24-én avatták föl néhai Erzsébet királyné szobrát, melyet özvegy Bauer Antalné áldozatkészsége emelt s most ott áll a magyar község legszebb helyén, a Bauer-kastély lombos és virágos bejárója előtt. A szobrot Bauerné a megyének ajándékozta, mely a gondozást Czecze községére bízta. Lépcsőkön emelkedő kő háttér elé van helyezve a királyné mellszobra s felül mennyezetes ernyő hajlik a szobor fölé. A jóhatású építészeti részt faragott virág motívumok s legfelül a magyar korona díszítik. A szobor építészeti része Tőry Emil műegyetemi tanár műve s hatásosan emeli ki Zala György jeles szobrászunk szép mellszobrát, mely a királynét a koronázási időből ismert képe után ábrázolja. Ugyanazon mintára készült ez, mely Zalától a Park-klubban látható.
A leleplezésre Czecze községet zászlókkal fűzérekkel díszítették. Székesfejérvárról különvonat érkezett a főispánnal és megyei tisztviselőkkel. Budapestről is sokan elmentek. A közoktatásügyi minisztert ív. Lippich Elek osztálytanácsos képviselte. Az ünnepély isteni tisztelettel kezdődött. A szobornál Herczeg Ferencz beszélt először, majd báró Fiáth Pál főispán és Lippich Elek, kinek beszédje alatt leplezték le a szobrot. Csillag Teréz a budapesti Vígszínház művésznője szavalta el Farkas Imre alkalmi költeményét. A székesfejévári honvéd zenekar 'a királyné kedvelt dalát «Lehullott a rezgő nyárfa ezüst szinű levele» játszotta. Huszár Ágost alispán átadta a szobrot a községnek és Sebestyén István biró ígéretet tett, hogy gondját viselik. A Kölcsey himnusza közben oszlott szét a közönség”

Forrás: Vasárnapi Újság 1903. 22.sz. 350.p.