"...Siklóson, a híres végvár történelmi falai között, vasárnap rendezték meg — immár a nyolcadik alkalommal — a népünnepély jellegű várfesztivált és a hozzá kapcsolódó országos fúvószenekari találkozót.
A fesztiválok szép hagyománya, hogy minden alkalommal egy-egy új szobrot avatnak, a község valamelyik közterén, parkjában. Az idén Batthyány Kázmérnak, Siklós hajdani földesurának állítottak szobrot, aki önként és elsőként szabadította fel a jobbágyait. Az 1848—1849-es szabadságharc idején Baranya vármegye főispánja volt, majd kormánybiztos lett, később pedig Kossuth külügyminiszternek nevezte ki. A szabadságharc bukása után száműzöttként halt meg Párizsban. A vár sziklakertjében elhelyezett kőszobrot — Csikszentmihályi Róbert fiatal szentendrei szobrász alkotását — a művész jelenlétében dr. Sárosi Mátyás, a nagyközség tanácsának elnöke leplezte le." ^[1]

Alkotó művéről
"...A siklósi megbízatással kapcsolatban az» kérdeztük tőle, mit tudott Batthyány Kázmérról, hogyan állt neki a feladatnak, hogyan vélekedik róla ma, amikor a szobor elkészült.
— Siklóshoz, noha többször jártam ott, különösebb szálak nem fűztek. Batthyány Kázmérról sem tudtam azelőtt semmit, bevallom. De csodálom Siklóst, azt a művészetszerető légkört, ami már eddig is rangossá tette ezt a helyet, s amikor megismerkedtem Batthyány életével, már nemcsak hiteles arcvonásait, hanem az ő típusát, a szép, finomjellemű, nemes, érző embert is ábrázolni akartam. Úgy érzem, megvalósítottam, amit szerettem volna. A történelmi téma úgy jött a segítségemre, hogy formai alapgondolattá lett: a gallér-motívum révén.
Szólnom kell a szobor helyéről: ennél ideálisabbat elgondolni sem lehetne. Ha a szobor jól sikerült, akkor azt részben éppen kitűzött helye inspirálta." ^[2]

---