„Dabóczi Mihály egyik legjelentősebb alkotása az 1935-ben patinázott gipszből készült Bámészkodó fiú. A másfél méter magas aktszobor kamasz fiút ábrázol, kissé hanyag testtartásban, enyhe terpeszállásban. A fiatal művész a megszokott görög szépségeszményen és mozgásharmónián túllépve, valóságos emberábrázolásra törekedett. A kevéssé szokványos beállítás összetett és bonyolult anatómiai problémákat vetett fel, amelyeket Dabóczi látható pontossággal és – ami talán fontosabb – rendkívüli könnyedséggel oldott meg. A szuggesztív alkotást Káldy-díjjal tüntették ki.
A kompozíciót 1978-ban öntötték bronzba, és a budapesti József Attila lakótelepen, a IX. kerületi Toronyház utca és Lobogó utca sarkán lévő kis parkban állították fel alacsony mészkő talapzaton.”
(Prohászka László: Dabóczi Mihály Bp. 2006. 12. o.)