"A szoborra az első forintokat, 19 ezer 500 forintot, az egykori tanítóképzős hallgatók gyűjtötték össze. Bíró János, nyugalmazott dékáni hivatalvezető adta át ezt az összeget Trogmayer Ottó múzeumigazgatónak, kérve őt a szobor ügyének gondozására. A múzeum és a szegedi városszépítő egyesület, valamint a megyei tanács toldotta meg a gyűjtést további összegekkel, ebből két portré is készült. Kalmár Márton és Szathmáry Gvöngyi is dolgozott a városában annyira tisztelt és szeretett tudós portréján. A Mátyás térre végül Kalmár Márton alkotása került.
A szobor a rendszerváltás politikai földcsuszamlása közepette készült. Az emlékműállításban benne volt a kortársak lelkiismeret furdalása is, hiszen a város hivatalossága. politikai vezetőinek szűklátókörűsége évtizedekig méltatlanul háttérbe szorította a nagy tudású néprajzkutatót.
Kalmár Márton szobra a portréhűségre törekvés jegyében formálta meg Bálint Sándor jóságos, szerény, egyszerűségét, törékeny életének finom derűjét. Olyan a szobor, amilyennek az alsóvárosiak őt ismerték.
A szobor időközben megrongálódott, 2003 körül lebontották. A művész magángyűjtemény számára elajándékozta."
Irodalom: Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (Szeged,1993)

---