Horvay János klasszikus törökszentmiklósi Kossuth-szobrát 1904. október 23-án állították fel jelenlegi helye közelében, az akkori Népkertben, a helytörténeti irodalom szerint hatalmas népünnepély keretében, a város első világi szobraként. Ez volt az akkori Szolnok megye legelső Kossuth-szobra. 1928-ban, a közelében elhelyezkedő Hősök szobra felállításakor került mostani helyére. Közvetlen környezete hagy némi kívánnivalót maga után (lásd a fölső sorban a távolabbi képen az elektromos szekrény elhelyezését), és a tér sűrűn benőtt fáival nem képes valódi köztéri perspektívát nyújtani a monumentális alkotásnak. Amikor a teret 1928-ban átrendezték, és a szobrok tekintetében megkapta mai arculatát, a kérdés megoldására térrendező bizottságot hoztak létre, melynek tagja volt Székely Károly, az I. világháborús emlékmű, a Hősök szobra készítője, Pásztor János és Ligeti Miklós.

Horvay legkedvesebb témája, a kinyújtott karú Kossuth Lajos igen elterjedt, főként Magyarország keleti felében, ám az államférfi kinyújtott karjának szöge rendre változik.