"Az első világháborús emlékművet Visnyovszky Lajos készítette 1936-ben.
A 7,6 méter teljes magasságú emlékmű talapzata mészkőből, figurális szobrai bronzból készültek.
A 3 alakos kompozíció harci ütközetben - támadás közben - örökíti meg a katonákat, a középső honvéd felemelt jobb kezében puskával, bal kezével az ellenség felé mutatva elszánt arccal tör előre, bal oldalán harcos társa éppen halálos lövést kapott, már a puskáját is elengedte, jobb oldalán egy harcedzettebb óvatos "öreg" katona mélyen lehajolva, szinte guggolva, fürkésző szemekkel halad előre.
Az "öreg" katona ilyen pátosztól mentes, reális ábrázolása különlegessé, teljesen egyedivé teszi ezt az első világháborús emlékművet. Az "öreg" katonának kendő van a homlokára kötve (amely lehet, hogy egy harci sebesülés szorító kötése). Sűrű, bozontos szemöldöke a széleken előre hajlik, szinte alig lát ki alóla, hosszú, dús csavart bajsza asszimetrikus, bal oldalon lekonyul, a jobb oldalon pedig szinte merőlegesen áll előre.

Az emlékmű elején:
A HAZÁÉRT ELESETT HŐSÖKNEK,
bal oldalán:
PRO PATRIA 1914 - 1918
felirat, valamint a talapzat oldalain a harcokban elesett hősök nevei olvashatók." ^[1]

"Már 1925-ben elhatározták egy hősi emlékmű felállítását. A pestszentlőrinci Kossuth teret 1929-ben a világháborúban elesett hősöknek szentelték. Ekkor Rerrich Béla tervei szerint kialakították a Hősök ligetét, melyben az elültetett facsemeték a pestszentlőrinci hősi halottaknak állítottak emléket. 1930-ra tervezték egy köztéri szobor felállítását az elesett hősök emlékére, időközben pedig elkezdték összegyűjteni a háborúban elesett lőrinci katonák névsorát (összesen 210 nevet), melyet a talapzatra véstek fel.

Az emlékművet nem a megszokott nyilvános pályázati úton kivitelezték, hanem egy helyi szobrászművészt, Visnyovszky Lajost bízták meg a vázlattervek és minták elkészítésével, aki összesen 12 különböző tervet szolgáltatott be a helyi bíráló bizottságnak.^[1] Ezek közül a művészi megformálásában és költségeit tekintve is a számukra legmegfelelőbb tervet választották ki. A mészkő talapzatot 1930-ban állították fel, és a szobor elkészültéig ezt koszorúzták meg a hősök napján. Az átadás időpontja többször csúszott. 1931-ig a helyi sajtó gyakran beszámolt az emlékmű készületeiről, majd Visnyovszky más megbízatásai (Szent Imre-szobor a templomkertben 1931-ben, országzászló a Kossuth téren 1934-ben, illetve a katolikus templom belső díszítése, szobrai, oltárai) miatt végül 1938. május 29-án tartották az ünnepélyes leleplezést. Az 1931-ig összegyűjtött 210 nevet még később vésték fel." ^[2]

Érdekesség, hogy az emlékmű látható a Szabó Magda Abigél című regényéből készített filmsorozatban.

---

Magyar Országos Tudósító (1929-1948) 1938. május 28. szombat / 1. oldal:
Pestszentlőrinc megyei város közönsége május 29-én, vasárnap délelőtt 1/4 12-kor rendezi pestszentlőrinci Hősök-terén emlékünnepélyét. Az ünnepély keretében avatják fel a Hősök-terén felállított hősi emlékszobrot.

A kerület honlapján is 1938 szerepel a felállítás dátumaként, ezért javítottam a dátumot.