Az egykori Osztrák-Magyar Bank budapesti székháza 1902 és 1905 között épült Alpár Ignác tervei szerint.
------
Az épületet átszövik a különböző képzőművészeti alkotások: szobrok és domborművek sora... csupa korabeli üzenet.

Korábban a jegybanknak csak Bécsben volt önálló épülete. Különböző gazdasági-politikai tényezők hatására szükségessé vált egy önálló, reprezentatív budapesti székház megépítése. A megvalósítás érdekében tervpályázatot írtak ki, amit végül Alpár Ignác terve nyert el.
A magyar szó korabeli számából:
"... kiváló a Lechner Ödön terve, zseniális éptőművészünk egyik legsikerültebb alkotása... A nagy Sansovino Zecca-ja jut önkéntelen eszünkbe ezt a puritán egyszerűségű hatalmas kővárat látva, melyet egy végtelen ötletes, magyaros ízlésű finom attika végződés szokatlan könnyeddé, kecsessé varázsol. Örök fiatal mesterünk e tervén úgyszólva szakít már minden hagyománnyal, minden forma, minden vonal, minden kő eredeti, új és egyéni."

Ez a lap – a történelmi előzményeket is nagyobb részt megtartva – amolyan áttekintést nyújt az épület díszítményein. A kapcsolódó lapok egy-egy alkotás részleteit hivatottak bemutatni.
------
Az első emeleten relief húzódik a Szabadság téri és a Bank utcai oldalon. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat. A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik. A bank épületének mellvédjein két jelentős alkotás emelkedik ki. A nyugati és a déli homlokzat sarkán a Magyar Nemzeti Bank jelképe helyezkedik el, a szoborcsoport Róna József műve. A Szabadság téri mellvéden álló szobrokat és címert Markup Béla készítette.