Honti Antal (1921-2008) tervezőgrafikus, festő, dekoratőr, fémműves, belsőépítész küzdelmes élete során, sok segítséggel építette fel családi házát a Kisréti utca 19. szám alatt, amelyben sajátkezűleg készített bútorai, lámpái, szőnyegei, lakberendezési tárgyai kaptak helyet.

Honti Antalnak a festészet, a kép volt egész pályáján legbensőbb, legintimebb ügye, de 1970-72 táján amikor a rézdomborítás vált központi szereppé dekorációs tevékenysége során, akkor a festést abba is hagyta.

1980. május 9-én ünnepélyesen megnyitották, a már előzőleg kibővített családi házban a Honti-Műhely Galériát, ahol Honti Antal festményei és egyéb saját készítésű tárgyai kerültek bemutatásra.

"A bejárati homlokzat sgraffito-n kecskealakban ölti nyelvét talmi hiúságra a Pegazus, s a mindennapi élet esztétikájának ez a párját ritkítóan igaz Don Quijote-ja egyszer csak így szólt a világ­hoz: “… kinyitom lakásom ajtaját minden szépre, közös élményre vágyó érdeklődő előtt, akikkel megoszthatom örömeimet és szorongásai-mat, tapasztalataimat és emlékeimet, vágyaimat és reményeimet. Tessék befáradni, nyitva a kapu!”

A homlokzaton szépen felújított állapotban látható sgraffito élénk, narancsos színezést kapott.
(korábban csak fehér-fekete fotót láttam róla)

A kecskealakban megjelenő Pegazus mellett, lombos fa tövében, virágok gyűrűjében ülő fiatal lány rajzol. Az idillt teljessé teszi a sugárzó napsütés.