A szobrot gyerekkorom óta, több évtizede ismerem; akkor még körbe volt kerítve. Mellette vezetett egy földút, amelyen tehenes / ökrös szekerekkel közlekedtek az akkori gazdák. Az idős szakadátiak emlékeznek arra, hogy még a II. Világháború utáni években is papi körmenet ment a szoborhoz minden év október 20-án, Szent Vendel napján. Sok gazda idehajtotta állatait ezen a napon, hogy azok papi áldásban részesülhessenek.
"A legenda szerint Vendel, a VII. században élt ír királyfi elhagyva atyja uralkodói udvarát, lemondott a majdani királyi jogáról és koronájáról. Honfitársaival Rómába zarándokolt. Hazatértében német földön, Trier környékén remetéskedve, egy földbirtokos udvarában pásztorként szolgált. Jó és hű számadója volt a kezére bízott nyájnak, híres pártfogó s gyógyító gyámolítója állatainak..." ^[1]
Szakadáton általában tehén volt az igavonó jószág, ezért kerülhetett a szoboralak lábához borjú. Egyébként a szobor, a környékbeli Vendel-szobrokhoz hasonlóan, itt is "jobb karja kezefejének furcsán kifordított (kacska) tartásával, s jobb lábát megvetett királyi koronájára helyezve áll előttünk." ^[1] Kifordított jobb kezében egy lapos, "orvosságos (kenőcsös) tégelyt" ^[2] mutat felénk, mert Vendel gyógyítója és gyámolítója is volt állatainak.
A szobrot Schultz Ádám feljegyzése alapján Kaufmann György (90. házszám) alapította ^[3], de az alapítás éve nem ismert.
Levéltári kutatások alapján arról a Kaufmann Györgyről lehet szó, aki 1847-1920 között élt, aki 2 fiát (András és János) is papnak neveltette, és 1889-ben a szakadáti temető bal oldali kálvária-keresztjét is alapította. ^[4] A korabeli kataszteri térképek elemzése alapján az alapító a szobrot egyik földparcellája közelében állíttathatta fel, ezért esik az távolabb a faluközponttól. ^[5]
A szobor környezete a földterület 1993. évi privatizációját ^[6] követően jelentősen megváltozott. 2000-beni restaurálásakor a földterület új tulajdonosa a szobrot eredeti helyéről 50-100 métert elmozdítva (ott "útban volt"), az általa létesített halastó közvetlen vízpartjára helyeztette át. A Szakadátról a szoborhoz vezető földút elejére "intenzív vadásztevékenységre", "életveszélyre" figyelmeztető tábla került, így a szobor megközelítése gyakorlatilag ellehetetlenült. 2019 nyarára a szobor környezetét, és a korábban oda vezető földutat már teljesen benőtte az aljnövényzet.
Mivel a szobor a szakadáti német kisebbség örökségének részét képző, kultikus alkotás, jó lenne áthelyeztetni Szakadát valamelyik közterületére, hogy ott bárki szabadon megtekinthesse és megcsodálhassa ezt az egyébként igényesen restaurált szobrot. Ezügyben Szakadát önkormányzata és a földterület jelenlegi tulajdonosa, Czikk László mindeddig (2022) nem tudott megállapodni. Kérdés, kinek és miért jó a jelenlegi állapot?
A XIX. század (1800-as évek vége) stílusjegyeit hordozó szobor jó állapotban van, alkotója ismeretlen.
2000-ben a Czikkhalas Kft restauráltatta, és felirat nélküli talapzaton, eredeti helyétől mintegy 50-100 méterre, közvetlenül a halastó partjára helyeztette át a szobrot. A restaurálást Rákos Péter szobrász végezte, aki a szobor restaurálás előtti állapotáról és talapzatáról (amelyen esetleg a felállítás éve is látható volt) fotókat is készített, de elmondása alapján ezek a fotók elkallódtak.
Támpont lehet, hogy a nagymányoki Szent Vendel-szobor, amely eléggé hasonlít a szakadátihoz, 1884-ben készült. ^[7] Valószínű, hogy a szakadáti szobor is ekörül keletkezhetett.
2022 márciusban a szobor melletti kiszáradt fa kidőlt, de a szobor sértetlen maradt.
2022 júniusában a kidölt fa már feldarabolt állapotban van, a szobrot viszont időközben megrongálták: Bal kezét letörték, és a fémből (vörösréz?) készült pásztorbottal együtt ellopták.

---