Korábban már jártam a Fővárosi Operettszínház első emeleti folyosóján, amikor a szemközti Mai Manó Ház homlokzati szobrainak fotózásához kaptam engedélyt. Akkor is megkísértettem az itt látható két mellszobor megörökítését is, de szigorúan meghúzták a vonalat (az engedély erre nem vonatkozott). Máshogy alakult, amikor a Honthy Hanna-szobor avatását követően jártam az épületben, kihasználhattam az alkalmat.

A kecskeméti születésű Latabár Kálmán (1902–1970) a híres Latabár család színész-dinasztia harmadik generációjának tagja. Ismert becenevén Latyi az egyik leghíresebb nevettető volt, vérbeli komikus, aki művészetével 1950-ben kiérdemelte a Kossuth-díjat és ezzel azonos évben az Érdemes művész-díjat is, majd három évvel később Kiváló művész is lett.
Egy, lányával, Katalinnal készült interjúból idézve: „Istenadta komikus fazonja volt, erről nem tehetett! Még semmit nem csinált, csak kijött a színpadra, és már nevettek rajta. Megállt, a nézőtér pedig tombolva tapsolt. Nevetni kellett rajta, olyan volt a fizimiskája”.
Ugyanitt olvasom, színház-történelemmel foglalkozók véleménye szerint "...ha Latabár Kálmán kicsit nyugatabbra születik, simán lekörözi Chaplint." A teljes cikk, egyfajta családias hangulatú, mégis történelmi háttérrel rendelkező életrajz olvasható Németh Ványi Klári tollából: http://www.hetek.hu/arcok/201703/akkor_volt_boldog_ha_nevettek_rajta
Színházi szerepeiből: https://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1902%E2%80%931970)#F%C5%91bb_sz%C3%ADnpadi_szerepei
Filmszerepeiből: https://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1902%E2%80%931970)#F%C5%91bb_filmszerepei

Egy jellegzetes jelenet a komikussal. https://www.youtube.com/watch?v=SAipJqCOfe8

Az alkotót a mellszobron látható szignó alapján azonosítottam. Az első forrásnál jelölt disszertáció adatai között meglepődve olvasom, a portré anyaga gipsz (vissza kéne menni, hátha kideríthető, azóta kiöntették bronzból, annyira élethűnek látom). A művész 1955-ben készítette a mellszobrot és a disszertáció szerint 1971-ben került a Fővárosi Operettszínházba. Mivel párja, Sárdy János mellszobra a források szerint ugyanebben az évben az előcsarnokban nyert elhelyezést, feltételezem, ez az alkotás is, amit igazol is a Népszabadság 1971. 04.17-i számának avatásról szóló tudósítása. Ezek szerint később "költöztek" az emeleti folyosóra, ami azonban belső döntés lehetett, a pontos időpontot nem tudtam kideríteni.

---