Ezzel az alkotással találkoztam már első alkalommal is, mai fejemmel nem is tudom megindokolni, miért maradt el a feltöltése.
Bohókás alkotás. Most kifejezetten jól esik nézegetni, mosolyogni egyet. És nyomozni. Kell lenni egy történetnek, amihez kapcsolódik.
Szerencsére (?) két cím is van, az egyik az alkotás melletti kis rézlapon, a másik a második forrás gyűjteményében.

A történet a konyha környékén képzelhető el. Első ránézésre is (ruházat, fanyar humor) angol környezetbe képzeltem. A központi nőalak fejjel lefelé lóg, vagy zuhan, kezében egy kuglófot (szerintem annak sütésére, vagy tálalására alkalmas tárgyat) tart. Arckifejezéséből úgy tűnik, ez neki természetes állapot.

És akkor beüt a másik cím. Igazolja az angol "származást", de Mary kezébe egy ernyőt várnánk. A könyvet átfutva ott legfeljebb egy kalács bukkan fel (aminek semmi kapcsolata nem látszik Maryvel). Hiszed, vagy nem, járj utána: mek.oszk.hu

Belebonyolódtam. Az első cím szerint ő egy nő! Neve viszont nincs. Hogyan szólítsam nevén? Persze, azért mondom: személy ő, vagyis egy ember, és nevén szólítható, ha ismerem (de itt nem).
Ezért jobb a második cím – gondolom elsőre. Mary már egyértelmű. Mégis problémám van, mert nevén szólíthatom, de ő egy kitalált személy, egy mesehős, a képzelet szülötte. Amennyire tudom, meghatározó egyénisége van – a könyv szerint. Bonyodalom: ember-e, ha soha nem létezett?
Kár, mert ember formája van. Minden esetre emberbőrbe bújtatták, megszemélyesítették, úgy ábrázolták, mint egy embert (merem mondani, személyt). Még így, fejjel lefelé, ebben a hajmeresztő, mondhatnám élettől elrugaszkodott pozitúrában is legalább annyira nőnek (embernek) látom, mint a név nélküli, kuglófos hölgyet.
Nagy kár, hogy nem absztrakt, mennyivel egyértelműbb lenne!