Mezőhegyesen a Szent György római katolikus templomot a magyar királyi földművelésügyi kormányzat és a ménesparancsnokság építtette (1846. július 12-én szentelték fel), és működtette 1948-ig, amikor az állami támogatás megszűnt.^[1]

Belépve a templomba, hét színes ólomüveg ablak világítja meg a teret. Barth Ferenc festőművész tervei alapján, Palka József budapesti műtermében készültek, a plébánia belső renoválása során kerültek a helyükre 1935-ben. ^[2] A félköríves keskeny, körülbelül másfél méter széles, vaskeretes ablakok egyformák. Minden ablak vékony színes keretbe foglalt, közepén szögletes formában, vallási és egyházi szimbólumokat jelenítenek meg a művészek, szerintem korántsem klasszikus, inkább modern formában.
A szentély jobb oldalán látható a Jézus Szent Szíve ablak, szemben vele egy titkos lefüggönyözött erkély, melyből a híres vendégek hallgathatták egykor a szertartást. Kék sugár irányban díszített alapon jellegzetes vörös szív, melyet szalag fog át, és a tetején egy láng szimbólum látható. Az ellenfény miatt, nem sikerültek éles fotók.
Az templomhajó elég rövid, a bal oldalon magasan látható a három alkotás: A gyóntatószék felett egy szőlőfürt, a Magyarország címer, és egy búzakalász. A szőlőfürt szimbóluma, a miseborra (Krisztus vére) utal. Középen Magyarország régi címere a Szent Koronával, Itt egy érdekes, árpádsávos háromszög alakú címerpajzs ábrázolás látható, alul babérkoszorúval, felette a Szent Korona. A szélső, Szent István oltár feletti ablak közepén egy kék mezőben hajladozó érett búza kéve, az Oltáriszentségre utal.
Jobb oldalon, Mózes kőtábláinak a Tízparancsolatnak, stilizált ábrázolása, középen a Szentháromság egy Isten jelképei, szélen a kehely az Eucharisztia szimbóluma látható. A Tízparancsolat, nem római számokkal készült, Zöldes árnyalatú, sugár irányban díszített alapon szürke kőtáblák, rajtuk a kék arab számok. A Szentháromság az Atya a Fiú és a Szentlélek egységét mutatja be három alak formájában. Az Atyát egy nagy háromszög közepén lévő csillogó kék szem, a Fiút egy hal, formájában és a Szentléleket egy klasszikus, felröppenő galamb szimbolizálja. A Mária oltár feletti ablakban, az oltáriszentséget felmutató arany kehely, a megszentelt kenyeret (Krisztus testét) szimbolizálja, a szentségimádás, a szent áldozás legfőbb jelképe.

Az ablakok és az üveg jó állapotban van, a kétezres évek elején megtisztították őket.

---