Zichy Jenő politikus, országgyűlési képviselő, kormánybiztos, utazó, műgyűjtő, múzeumalapító, adományozó; az Országos Iparegyesület, a Műemlékek Országos Bizottsága, és a székesfehérvári Vörösmarty Kör elnöke; császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, a Főrendiház és az MTA tagja 1837 től 1906-ig élt. A forrásul felhasznált könyv szerint síremlékét 1910 előtt állították föl, ami igaz is lehet, mert a szobrásznő, Kozma Erzsébetről 1909-ben jelent meg írás a Művészetben, és ott írnak erről a síremlékről is:
"Krisztusában, amely gróf Zichy Jenő, a nagy Ázsia-kutató síremlékének egyetlen dísze, oly feladatra talált a művésznő, amely harmonizált egész művészi egyéniségével. Az emlékmű maga Möller István műépítész munkája; stílusához mérten a szobrásznak a Megváltó alakját is ókeresztény stílusban kellett megalkotnia. A stílus szabványai annyira kötötték a kezét, hogy pl. még a hajzat fürtjeit is stilizálva, korhű szimmetriával volt kénytelen elrendezni. De képzeletét a stílus nyűge nem bírta bilincsekbe verni: finom ízlése győzedelmeskedett a rákényszerült archaikus felfogáson. Krisztusa távol van a templomszerte látható sablonos feszületek testi szenvedéstől elkínzott, vonagló alakjaitól; nem lándzsadöféstől, ideáért hal meg: a megfeszített Üdvözítő alakján elömlő fenséges nyugalom, az arc mélységes fájdalma szívre hatóan hirdetik a nagyszerű tragédiát, az isten-ember halálát a Szeretet örökkévaló eszméjéért."
Részletek Zichy Jenő életrajzából:
A magyar főnemesi származású gróf Zichy család sarja. Fejér vármegyében született.
Először 1861-ben, majd 1865-től 1875-ig három cikluson át volt országgyűlési képviselő (1870-ig Deák-párti, azután pártonkívüli), amikor is figyelmét a politikán kívüli teendőre fordította; a székesfehérvári Országos Kiállítás főszervezője lett, amelyre végül 1879-ben került sor. Legközelebb az 1878-as választásokon indult, ahol ismét megválasztották, onnantól kezdve haláláig országgyűlési képviselő maradt, 1903-ig szabadelvű párti, majd pártonkívüli, végül Függetlenségi és Negyvennyolcas színekben.
1881–1906 között az Országos Iparegyesület elnöke volt. Közreműködésével 86 városban indult meg az alsófokú iparoktatás. Nevéhez fűződik az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás megszervezése.
Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását.
Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.
Zichy Jenő 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta.

A síremlékre egy vezetett sétán hívta fel a figyelmemet a művészettörténész: az egyike annak a nagyon kevés síremléknek, melynek női alkotója van.

---