2014-ben huszonkét dombormű elhelyezésével jött létre a Fejér megyei Irodalmi Emlékfal Gárdonyi Géza szülőházának falán. Ezt a sorozatot bővítették három évvel később Csoóri Sándor emléktáblájával a költő halálát követő évben.
Csoóri Sándor (1930–2016) költő, esszé- és, prózaíró, politikus, kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas, a Nemzet Művésze ^[2] emlékére emléktábláját Kontur András készítette.
Ahogy a megemlékezésen elhangzott: "...a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért..."^[1] Ugyanitt összefoglaló hangzott el élettörténetéről ^[1] – mint ahogy részletesen olvasható erről a második forrásban is, ami egyben összefoglaló listát ad műveiről is.^[2]
Én most is hozzá, verseihez fordulok. Összegyűjtött írásai digitalizált változatából válogattam.

Önarckép, párás tükörben (70-es évek)

"Kövéredek, mint akit szakácsnők etetnek
malachússal –
loboncos rózsafej a vállamon, kövéredek.
Vérem már nem görget követ, szakállas rönköt;
a tavaszi hóolvadásról is
csak azt tudom, amit a szemem tudhat –
a szél bádog-szonettjeit
hallgatom Magyarország leghosszabb éjszakáin
s élek, mert megszoktam már, hogy éljek.
Csak néha várok még velőtrázó füttyszót talpon állva,
csöndben elárult nyakszirtemet süsse a Nap,
csak néha várom, hogy majd a tengert
visszacsalja valaki a bordáim mögé
s hét éjszaka sötét habjával a számon elveszve énekelek." https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/CSOORI/csoori00001a/csoori00094b/csoori00094b.html

---