Hédervár kastélya műemlék. Legalább a XII. század óta éltek itt a nyugatról jött Héder ősök. Többször építették, lerombolták, újjáépítették. Mai képét a XVI. és XVIII. századok alatt, több építési periódusban nyerte.

A kastélykertet kerítés sehol sem övezi, így szabadon bejárható a főépületen kívüli park. A kastély és a főút között, a délnyugati főhomlokzat tengelyében áll egy nagy kőoszlop.

A henger alakú oszlop nagyjából a dór oszloprendnek megfelelően faragott, habár arányait tekintve zömökebb a klasszikus görög stílusnál. Törzsén íves vájatok, kannelúrák futnak. Az oszlopfőnél ott a négyszögletes fejlemez. Alatta kis elliptikus ekhinoszok, kissé lejjebb kötélszerű finom bemetszések sorakoznak körben.

Különlegessé teszi az oszloptörzs aljára tekeredő bőségszaru, aminek tölcsérszerű aljából virágok és gyümölcsök ömlenek ki.

Az oszlop fejlemezén egy jókora gömb van. Teljesen szabályos gömb, egy kőből tömören kialakítva. Alatta virágfüzér tekeredik és lóg le. A füzér folytatódik és csigavonalban körbefut egészen az oszlop aljáig.

Még alul, a többrétegű talapzat egyikén van egy szépen kifaragott különleges díszítés.

Mindez teljesen kőből van. A sok kődíszítés csipkézettségét tekintve kiváló tudású kőfaragó készíthette, úgy művészi, mint gyakorlati szempontból.

Az oszlop felső részén körben egy latin nagybetűs felirat olvasható:
NON TE. PYTHAGORAE FALLANT ARCANA RENATI
A "Nec te Pythagorae fallant arcana renati" kifejezést Horatius (Kr. e. 65 – 8) római költő írta le. Ez a sor az "Ad Neaeram" (Neaerához) című ódájában [Horat. Epod. Oda XV. – Epodon liber. XV. In Neaeram amicam. – Az epódoszok könyve. 15. Neaerához] található.
A"Nec te Pythagorae fallant arcana renati" latin szöveg fordítása - Bellus Ibolya szíves közlése szerint - ez: Ne csaljanak meg téged (ne vezessenek félre) az újjászületett Pythagoras titkai.

A díszes kőoszlop készítésének ideje nem ismert. Kevéssé valószínű, de akár római kori is lehet. A nem messze húzódó római limes mentén egy római őrtorony Hédervár közelében is volt. Egy ilyen kődísz valahogyan megmaradhatott, jóval később előkerülhetett és idekerülhetett.
Keletkezhetett a XV-XVI. századi reneszánsz kastélyépítési korszakban, a klasszikus ókor felé nyitó újjászületés idején.
Egy nagy kertépítési programot végzett itt Bernhard Petri (1767-1853) kerttervező. Petri "A hangulatkeltés minden fontos kellékét felhasználta. Van itt patak kis szigettel, rajta Kentaur szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, gótikus templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást. A kastély bejáratát empir szfinxek őrzik. A 19. század második feléből származik valószínű a bőségszaru is." – és a kastélybejáratnál itt említett "bőségszaru" valószínűleg a díszes oszlopunkon lévő bőségszaru. És akkor XIX. század második felében (persze Petri 1853 elhunyta előtt) készült az alkotás.

Alul még egy van egy két soros felirat, de alig olvasható. A felső sor talán: RENNOV…SSIMO. Az alsó sort nem tudtam kibetűzni.

---