A szobor a 30 éves, 100. magyar város, Zalaszentgrót és településrészei egységét jelképező köztéri alkotás. A magas alkotást a város központjában, szembetűnő helyen állították fel, így az átutazók is találkoznak azzal. Ez a munka egy horvát kemény mészkőből készült, melynek neve: kanfanar, az azonos nevű isztriai faluról elnevezve.
Műleírás a szobrászművész tollából:
"Az alkotás Zalaszentgrót várossá avatásának kíván emléket állítani, ami több, mint 30 éves múltra tekint vissza. A település történetét megismerve szembetűnő, hogy eredete a régmúltban gyökerezik. Több lakott terület, településrész, kisebb- nagyobb település volt fellelhető a kitűnő élőhelyet biztosító vidéken. Munkám alapgondolatát ez a tény alapvetően befolyásolta.
A város mibenléte, fizikai és szellemi megtestesülése hosszú időn keresztül szobraim alapgondolatát jelentették. Leginkább az a tömegvonzáshoz hasonló erő érdekelt, ami összegyűjti, egybeforrasztja és egy más minőséggel ruházza fel mindazt a spirituális és anyagi valóságot, amit befogad és amiből épül a város. Zalaszentgrót esetében ez a gyakorlatban is kitapintható, az 1984-es várossá avatás aktusa során.
Az általam tervezett kompozíció végletekig leegyszerűsített architektúrák modulszerű alkalmazásából, kis házszerű formák egymásra rakásával épül. Ezek önmagukban is érvényes formák, összeépítve azonban egy más minőséggé állnak össze, itt egy toronyszerű szimbolikus építménnyé. Itt egyik elem segíti a másikat a felemelkedésben. Ez a magasra nyújtózó forma az egymásra épülő, összefogáson, szerepmegosztáson alapuló rendszer, ami hordozza a koncentrált szellemi minőség csíráját."

---