A karánsebesi Erzsébet királyné szobor története magán viseli az elmúlt száz év történelmi viharait, és jó példa arra, hogy egy elveszettnek hitt szobor még előkerülhet, és töredékeiben is hordozza Erzsébet királyné emlékét. A szobor egyedisége továbbá az is, hogy nem a „megszokott” koronázási díszben ábrázolja a királynét.
2010. decemberében írtam először erről az alkotásról, úgy nyilatkozva, hogy már csak képeken láthatjuk ezt a gyönyörű szobrot. Történetéről is keveset tudtam. Azóta a szobor darabjai előkerültek és a szoborállítás részleteiről is új információkat sikerült megtudnom.
A szobor képe először a szobrászról, Horvay Jánosról szóló cikkében jelent meg 1917-ben (5-6.sz. 118.p.) Egy fél mondatban tesznek említést a szoborról, „szubtilis ideálizmussal megmintázott” alkotásként jellemzik. Továbbá megtudjuk, hogy Horvay János ezért a szobráért Mecsekaljai előnévvel nemességet kapott a királytól.
A következő képet a Vasárnapi Újság közölte a szoborról 1918. május 19-i számának címlapján, a szoborállításról nem ír.
Az egyik képeslap-árverező oldalon felbukkanó karánsebesi Erzsébet szobrot ábrázoló lapon a következőket olvashattuk: „1918.V./6. Albrecht Főherc. Őf. jelenlétében lepleztetett le!”
Elpusztulásáról a katolikus lexikon szoborrombolás szócikkében rövid utalást olvashatunk: „Karánsebesen megcsonkították, majd eltávolították Horvai János fehér márvány Erzsébet királyné-szobrát.”
Szinte egy időben érkezett két helyről is információ a szoborról. Egyik ismerős Karánsebesen járva fotókat küldött egy töredékeiben kiállított szoborról, másik ismerős pedig több internetes cikket is küldött a múzeum új kiállításáról, benne a szobor ledöntés utáni történetéről.
A karánsebesi Megyei Néprajzi Múzeum új vezetése több újdonságot is hozott a múzeum életébe, ezek között szerepelt Erzsébet királyné szobrának kiállítása is.
A szobor történetére, ahogy az egykor Erdély területén felállított Erzsébet szobrok közül többnek is, végzetes hatással volt egyrészt a trianoni döntés következményei, mely ezt a szobrot már eredeti helyéről máshova helyezte. A ledöntés és rongálás azonban az orosz hadsereg átvonulása alatt történt 1944-45-ben, ekkor a szobortöredékeket ismeretlen helyen temették el.
Ahogy már többször, most is egy véletlen folytán 2000-ben előkerültek ezek a töredékek. A fatemplom közelében történt ásatáson egy tanár bukkant rá a márványdarabokra.
A múzeum szándékában áll az emlékművet helyreállítani, addig is megtekinthető.

A szobrot 1918. május 6-án leplezték le Albrecht főherceg jelenlétében.