Egy érdekes és talán többeknek tanulságos beszélgetés zajlott le lassan két hete a szerkesztőségi szobában az emlékművekről. A kommenteket egymás után másoltam, és megosztom veletek, mert úgy vélem, hogy elgondolkodtató és hasznos olvasmány. Azért csak most teszem, mert meg akartam várni, hogy elüljön picit a szavazások, kérdezések zaja.

A beszélgetés Göröntsér Vera és Pótó János közt folyt. Vera kíváncsi volt és olyan anomáliákat érzett, amelyek másokban is megfogalmazódhattak mostanában, Jánosnak pedig szakterületébe vágott a kérdés, kerek gondolatokat olvashatunk.

Természetesen mindkét szereplő hozzájárult a közléshez. A beszélgetés kiindulópontjaként emlegetett könyv teljes terjedelmében olvasható és letölthető digikönyvtárunkban:

http://www.kozterkep.hu/folders/view/2327


GV: János, ha lenne időd, kérdésem van.
Mikor jelöljük (lebutítva dolgainkat a paramétereinkre), hogy egy alkotás emlékmű-e?
Elszaporodtak a lapokon az emlékmű-jelölések. Korábban ez nem így volt, tudom (tudni vélem), honnan indult. Jó lenne tisztázni.
Próbáltam utánajárni a Nagy Imre emlékhelyeiről írt könyvedre alapozva (bevallom, igazából most sem olvastam, ill. nem végig). Azt látom, hogy különböző típusok kapcsán használod azt a szót, hogy "emlék".
Én végig tudok menni egy logikán, ami szerint egy szobor, ha pl. személyt ábrázol, emléket állít neki. De tudunk-e, kell-e megkülönböztetni?
A másik szál az állíttató vagy az alkotó szándéka: szobrot vagy emlékművet akar-e készíttetni/megformázni? Mondhatnám, hogy a "hivatalos", dokumentált típus (a cím analógiájára).
Nem utolsó szempont, van-e értelme mindenhol jelölni az emlékművet?
(Elrettentő példa talán: a híres kutya, Mancs miskolci emléke.)

PJ: Az emlékműnek van egy tágabb és egy szűkebb jelentése.
1. A tágabb. Tulajdonképpen minden, amit valami vagy valaki emlékére állítanak, emlék vagy emlékmű. Az emlék bármelyikre ráhúzható, az emlékmű inkább csak a háromdimenziósakra. De ez olyan tág, hogy gyakorlatilag semmit nem mond. Szövegben (ilyen hosszabb szöveg a Nagy Imre-könyv) lehet szinonimaként variálni velük, hogy ne mindenhol a szobor vagy emléktábla szó szerepeljen. (De a címekben a könyvben is mindenütt a pontos terminus szerepel: szobor, emléktábla stb.)
2. A szűkebb. Ha egy szobor azt mutatja, amit/akit ábrázolni kíván, akkor szobor (Arany János-szobor, Oroszlán-szobor a Lánchídon). Csakhogy a Przemysl-emlékművön is csak egy oroszlán van egy törött ágyúval, mégsem mondhatjuk, hogy Oroszlán-szobor törött ágyúval. Vagy például egy obeliszkre nem mondhatod, hogy szobor, ha viszont a tetején ül egy turul, akkor lehet, hogy csak egy Turul-szobor, de az állító szándéka és a felirata alapján lehet mondjuk Millenniumi emlékmű vagy I. világháborús emlékmű.

GV: Értem (azt hiszem) és köszönöm, de tovább kérdezek.
Szerinted melyik értelmezés feleltethető meg a mi adatbázisunk paraméter-bontásának – ld. Alkotás típusa?

PJ: Egyértelműen a szűkebb, hiszen egyébként meg az összes körbejárható alkotás emlékmű lenne. (Persze azt tartsuk szem előtt, hogy a díszítő szobrokra ez nem vonatkozik. Tehát egy kutya-szobor csak akkor emlékmű, ha az van ráírva, hogy Hűséges társam, Bodri emlékére.) Tehát ha valami egyértelműen szobor, akkor szobrot írnék, ha az ábrázolt formán (pl. haldokló vagy zászlót tartó katona stb.) túlmutat a tartalma vagy valamiféle kollektívumba hajlik, akkor emlékmű.

GV: Köszönöm, akkor most már egészen biztos vagyok, hogy jól értettem.
Kérdés, mi történik a 2014. eleje óta másoknál beérkezett paraméter-módosításokkal (a nagyságrendet nem tudom becsülni), amik emlékműnek állítottak be kb. minden szobrot, esetleg még más típust is?