Ezt a szobrot, ami vagy Kolodko alkotása, vagy nem (vitatják), felakasztották elég magasra, hogy ne legyen elmozdítható, másrészt – ahogy én látom – a megbecsülés hatását is adja. És lóg. Nem annnyira és nem pont úgy, mint egy kép a falon, de mégis egy keretben, "arany" spagócán (kis díszítéssel) és alul is fogja valami az alsó sarkát, de mégiscsak lóg. Én meg kerülgetem a forró kását.

A picinyke alkotás egy kávéző falán tekinthető meg egy ideje. Posztolták is, ahogy ez egy kommentben szerepel. Éppen csak vezetéknevén említik az alkotót. Hivogató: térj be, nézd meg, várunk.
A tárgy, amit látunk, egy telefon – szerteágazó előzményekkel.
Az eredetit Ungváron, a Posta téren avatták fel 2017-ben. Puskás Tivadarra, a telefonhírmondó feltalálójára emlékeztek éppen az alkotó születése napján.
Az alkotás gipsz-változata (tán az alap, amiről a bronz változatot öntötték) több szemtanú szerint szerepelt azon a váci kiállításon, ami Kolodko Mihály jelenlegi lakhelyén az ő munkásságát volt hivatott összegezni. Minden valószínűség szerint erről készült a másolat is, amivel a kávézó dicsekedhet.
És akkor a vita: nem Kolodko csinálta. De azért később beidézve az is, "pontosabban az, de egy másolat".
Pedig már egyszer megírtam ugyanebben az Fb-csoportban, hogy a szerzőség másolat esetében is az eredeti mű alkotóját illeti. Azt hiszem, ezt van, aki "vette", de sajnos most felmerült, tán hamisítvány (miközben a kávézó bizonygatja, hogy eredeti).
Tehát, egy új... újonnan talált Kolodko-alkotás lóg az újlipótvárosi kávézó falán. Pici, kedves, mint Kolodko minden alkotása. Talán mégis láthatjátok.