Új üzemgazdát keresünk!
Úgy döntöttem elengedem a Köztérkép kezét és abbahagyom. Ebben a bejegyzésben megpróbáltam összefoglalni a helyzetet és vázolni a lehetőségeket.
Néhány éves felületesebb, majd pár hónapos aktív hezitálást követően úgy döntöttem, abbahagyom a Köztérkép fejlesztését és üzemeltetését a mai naptól számított maximum fél éven belül. Mától fogva utódomat, utódaimat keresem, és minden tagunkat és más érdeklődőt arra bíztatok, gondolja végig, miben és hogyan segíthet abban, hogy a Köztérkép tovább éljen.
A 2006. áprilisának egy hajnalán álmomban megjelent Szoborlapot kezdettől fogva gyermekemnek tekintettem. Kezdetben az egész egy egyfajta önmegvalósítás volt, de aztán - látva, hogy mást is megmozgat a dolog - úgy döntöttem, kinyitom a lapot. A nyitást több lépcsőben megtéve pár év alatt közösségi weboldallá váltunk, ahol a sokféle tag sokféle akarata formálta a rendszer felületét és működését. Így értünk el a Köztérkép alapszellemiségéhez, ami a bizonyos kontroll melletti közösségi szerkesztésről szólt és szól ma is.
Nem könnyen hoztam meg ezt a döntést, hisz nem tagadom, már az indulás napjától életem szerves részének és valamilyen formában legnagyobb produktumának tekintem ezt a weboldalt – a személyes kötelékek rettentő erősek. Ennek ellenére arra jutottam, hogy jelenlegi életemmel, felfogásommal és lehetőségeimmel már nem egyeztethető össze a Köztérkép működtetése: nem tudok minden tag minden morális, szakmai és gyakorlati igényének megfelelni, az elvárt technikai háttér és rendelkezésre állás biztosítása pedig messze túlmutat azon a szinten, amire képes vagyok.
A Köztérkép lelke mindig is a közösség volt, ami végtelen türelemmel és kitartással dolgozott teljesen önkéntesen itt azért, hogy összegyűjtse és bemutassa a köztéri alkotásokat. Bízom a közösség erejében és reménykedem, hogy abból kiválik egy olyan felelős és tettre kész csoport, amely hajlandó és képes megszervezni a weblap további működtetését annak komolyságához méltó szinten.
Az üzemeltetés személyi igénye ideális esetben 2 fő. Egy gyakorlott programozó, aki a weblapok, applikációk fejlesztése mellett a szerverek üzemeltetését is viszi. Ez napi 2-8 órát jelent, vagyis teljes „állás” simán belefér. Emellett szükséges egy magabiztos koordinátor, aki vezeti a lap közösségi életét, menedzseli a sajtó és minden más partnerkapcsolatot; ötletel, kommunikál, közvetít, adminisztrál, ír, olvas. Itt az ideális igényt írtam: ami "jó volna", ha teljesülne. Persze az IT rész megoldható havi 10-15 óra programozással és egy megbízható napi szerver ügyelettel. A lap adminisztrációját pedig átveheti a közösség néhány tagja is, nem szükséges dedikált ember.
A rendszer technikai környezetének anyagi igénye 80-90.000 Ft körül mozog havonta. Ez némileg mérsékelhető, de az a weblap lassulásával és más korlátozásokkal, illetve biztonsági kockázatokkal járna, így ebből nem nagyon lehet lefaragni szerintem.
A Köztérkép közösségi szerkesztése reformra szorul, a főszerkesztők jogköreinek tisztázását és tiszteletben tartását kulcskérdésnek látom. Belátom, hogy a teljes önigazgatás a határok elmosódását, a rendszer unikális mivoltának eltűnését, és az egész KT zavaros adattárrá válását eredményezné. A jövő nem rajtam múlik, de a következő fél évben megpróbálom fenntarthatóbbá finomítani a kereteket.
Itt vagyok, és itt leszek még egy darabig. Az átadás csak megfelelő átvevő(k)nek történhet meg, és bizonyára nem egy pillanat műve, hanem több szakaszból álló folyamat lesz. Addig a napi hibajavítások, adminisztratív és üzemeltetési feladatokat továbbra is ellátom. A sorban álló fejlesztések közül a kritikusabbakat elkészítem, valamint gondoskodom arról, hogy egy olyan elvi kerettel és működéssel bíró rendszert adjak át, ami képes a stabil és relatív nyugodt üzemelésre. A személyes és a szakmai vitákban nem kívánok részt venni.
Nem kívánom "lekapcsolni", vagy semmilyen formában ellehetetleníteni a lapot a határidő lejáratakor. A Köztérképet a gyerekemnek tekintem. Viszont most elengedem a kezét, és tudom, hogy megállja a helyét a világban nélkülem is. A KT nem én vagyok, hanem mi mindannyian és addig él majd, amíg az idea értékes lesz akár egy embernek is annyira, hogy életben tartsa. Most úgy érzem, hogy eléggé jelentőssé váltunk ahhoz, hogy egy kisebb-nagyobb belülről szerveződő, vagy kívülről érkező csoport átvegye és kockázatokat minimalizálva tovább vigye.
Köszönöm nektek ezt a közel tizennégy évet. Sok-sok szép pillanatot és több értékes emberi kapcsolatot is köszönhetek ennek az egésznek, és azt hiszem életem egyik legnagyobb iskolája volt és lesz még egy darabig az, amit itt éltem át. Vigyázzatok magatokra és arra, ami itt létrejött!
1. kiegészítés: az okokról (2020.01.09.)
Nem szeretném, ha találgatások indulnának el, vagy épp a helyzet félrecsúszna, -értődne. Ezért jelzem, hogy a döntésemet kisebb mértékben befolyásolja a KT jelenlegi hangulata, a folytonos belső csatározások és nagyobb mértékben a saját hozzáállásom, felfogásom változása, valamint az, hogy belefáradtam a folytonos rendelkezésre állásba. Persze bizonyára nem így történt volna, csupa öröm ér itt, de tudom, az élet nem ilyen.
Ami egyáltalán nem befolyásolt, az az anyagi rész: nem kevés pénzről van szó, de mindig úgy alakítottam az életemet, hogy ezt finanszírozni tudjam. Már nem jelent problémát tehát, mert így élek.
Ezzel párhuzamosan nagyon jól esik, hogy gyűjtésbe kezdenétek, de szerintem nem a tagdíj a megfelelő irány, még ha önkéntes is. Havi 90.000 forint szerintem nem szedhető be a törzsgárda tagdíjából, vagy legalábbis nem ez lenne a megfelelő út. Az elmúlt években 2 alkalommal rendeztem pár napos gyűjtéseket, és a havi összeg mindkét esetben hipp-hopp összejött külső magánszemélyek támogatásaiból. Ez az irány megfelelhet: egy nyílt, támogatásalapú logika. A feladataim közt van a következő fél évben a támogatásgyűjtő aloldal újbóli beindítása, hogy az átadásig megláthassuk, hogy működőképes-e ez a fele.
2. kiegészítés: az igazi kockázat (2020.01.09.)
Keszthelyi Sándor bejegyzésemnél írt kommentjére reagálnék.
"Ám, ha a legeslegrosszabb következik be és Tamás nem csinálja tovább, és utódot sem talál...?"
"Ám, ha a legeslegrosszabb következik be és Tamás nem csinálja tovább, és utódot sem talál...?"
Fontos felvetés, amit eddig nem nagyon boncolgattam, de rögtön rá is mutat valamire, amivel nem szoktatok számolni. Nem az elfáradásom és a lap leállítása a legreálisabb kockázatotok; soha sem ez volt. Ez csak egy "helyzet", viszont épp pozitív, mert ha megoldjuk, a legnagyobb kockázatot zárjuk ki. Mert miért is lennénk nyugodtak, ha tovább csinálnám?
Épp négy éve volt egy kisebb balesetem. Akkor megfordult velem a világ. Ha pár centivel odébb történnek bizonyos dolgok, akkor azonnal kuka minden. Épp ezért is, nem kérdés: a fenntartható működés összerakása nem késlekedhet tovább. A fenntarthatóság az anyagiakon túl azt is jelenti, hogy senki ne lehessen egy személyben kritikus kockázatú a lapon. Ez mindannyiunk közös érdeke.
Egyébként és megnyugtatásként: a lap teljes adatbázisa naponta külön szerverre kerül mentésre, a képei is 2 helyen vannak meg. A biztonsági mentések helye a világ egyik legbiztonságosabb környezetében, az Amazonnál van. A forráskód nyitott, bárki letöltheti a GitHubról szabadon és tovább fejlesztheti a lapot, ha az együttműködés le van beszélve és hozzáfér a szerverünkhöz. Mindennek átadása pár perces művelet, ha az átvevő szakmailag megfelelő szinten áll. De épp a fentiek miatt szerintem nem megoldás az, hogy keresünk egy újabb "lelkes embert", aki ugyanekkora kockázatot jelent. Egy nonprofit cég, egy alapítvány például megfelelő keret lehet, ha a technikai garanciákat nézzük. A lelkes ember a bakra kell, üzemgazdának, adminisztrátornak, a főszerkesztők mellé.
3. kiegészítés: tekintettel arra, hogy nincsen semmi, csak ez a vírus-dolog (2020.04.06.)
Tekintettel arra, hogy nincs érdemi jelentkező a felhívásra, és a jelenlegi járványhelyzet miatt sokan világvégét prognosztizálnak odakint és idebent is, jelzem: nem szükséges nagyon aggódni. A "felmondási" határidőm félideje körül járunk és azt látom, hogy nem történt semmi. Ez persze várható volt. A kultúra nem egy kapós jószág, még ha ilyen érdekes és hiánypótló területről is van szó, mint amit mi csinálunk. A vírus tovább ront a lelkesedésen: szerintem nem lesz vállalkozó kedvű örökösöm júliusig. Örülünk, hogy élünk. Mindezeket számba véve arra jutottam, hogy jelzem nektek, amit szerintem sejtettetek: eléggé szeretem ahhoz a közös gyerekünket, hogy ne hagyjam veszni, de nem is volt ez tervben soha, tehát ezentúl is folytatom a lap üzemeltetését és finanszírozását az új, közösségi támogatókkal karöltve. Az új üzemeltető keresése nem áll le, de a weblap működése megy tovább és nem függ ettől.
Szerepem továbbra is a lap technikai üzemeltetésére és a legszükségesebb fejlesztések elvégzésére korlátozódik. Az operatív ügyekben továbbra sem veszek részt, azt a mindenkori főszerkesztőkre bízom. Jelen vagyok szükség esetén minden kritikus helyzetben, ami a lap működését vagy a közös munkát veszélyezteti és viszem a programozási dolgokat is addig, amíg vinni tudom. (Mivel az utóbbi 3 évben nem sokat bringázok a városban, az elhalálozási kockázatom meredeken bezuhant. Haha.)
Amennyiben a bejegyzés kapcsán véleményed lenne, vagy követnéd, hol tart az egyeztetés, látogasd meg bejelentkezés után ezt a fórumot: https://www.kozterkep.hu/kozter/forum-tema/24
Bejegyzés megtekintés: