Musti Viktor szobrász rövid élete

Musti Viktor szobrász 1917. Szalárdon született -1943. Peszki harcmezőn halt meg. Tehetséges fiatal szobrász, aki nagy szegénységeben született, mely egész életén át kísérte.
Musti Viktor szobrász 1917-ben Szalárdon született Musti Aranka varrónő gyermekeként. Apja orosz hadifogoly lehetett, aki az első világháborúban Ugrára vetődött, akit nem is ismert. "Zabigyerekként" nehéz sors várt rá. Nagyapja Musti Márton, vízimolnár volt Biharugrán, Szabó Pál írónk szomszédságában. Édesanyjával Szeghalomra költöztek a jobb élet reményében. Már kora gyermekkorában megmutatkozott tehetsége, kézügyessége, melyre Szabó Pál felfigyelt és tanulásra biztatta a törékeny gyermeket. Nagy Miklós igazgató, és Boross Géza rajztanár, festőművész minden erkölcsi támogatást, segítséget megadtak tanulásához, fejlődéséhez. Másodikos gimnazista korában indult először pályázaton. Arany János halálának 50. évfordulójára az Ifjú Polgárok Lapja diákpályázatára Toldi-szobrot készített, mellyel megnyerte az első díjat. Szeghalmon sem volt könnyű életük az anyjával aki mosott, vasalt és varrást is vállalt, hamar megbetegedett, majd tüdőbajban korán meghalt. Tóth Sándor és Köleséri Imre vette pártfogásába, támogatták mindenben. Anyja halála után gimnáziumi tanulmányait félbeszakítja és Pestre utazik, szerencsét próbálni, kibontakoztatni művészi tehetségét. Itt aztán minden kitartására szüksége volt, megpróbáltatásai csak most következtek, pedig eddigi élete sem volt könnyű. Szenes pincékben lakott, délelőttönként szenet cipelt, éjjel alkotott. Medgyessy Ferenc szobrásznál tanult és dolgozott. Szorgalmának és erejének köszönhetően, bejutott az Iparművészeti Iskolába, majd tizenkét féléven keresztül volt diákja. Több pályázaton is indult nagy sikerrel. A díszítő szobrászat valamennyi ágából sikeres vizsgát tett, és éremművészetet is tanult. Kitüntetéssel Képesített Iparművésznek nyilvánították, 1942-ben. Az "Ősmagyar fej" című kőszobráért 600 pengős díjat kapott. Kiállították műveit a Műcsarnokban többek között a 48 m2 kör alakú domborművét mely a magyarok ezer éves történetét mutatta be. Szent László-évben, meghirdetett biennálén, (szentté avatásának 750. évfordulóján) érmét készített, mellyel nagy sikert aratott. Több szép síremlék őrzi még nevét a Kerepesi temetőben. Íjász című művét kiválasztották a sportolókról készült pályázati szobrok közül.
Fiatalember, tele lendülettel, kiváló sportoló és vitorlázó, volt. Élénken érdeklődött egy gyáros lánya iránt, de származása miatt nem teljesedett ki szerelmük. Sok sikere ellenére önbizalom hiányban szenvedett, többen megjegyezték, hogy az igazi férfiak a fronton harcolnak, míg Ő a Margitszigeten a szállodában pihen. Önként jelentkezett katonának, és indult az Orosz harcmezőre, vesztére, Peskiben fejlövés végzett vele.
Ismertebb művei: Ősmagyar fej, Íjász, Csodaszarvas, Péter András mellszobra, Pietà sírszobra, Női akt, Önarckép.

Források:
Péter András emlékkönyv
http://www.wikiwand.com/hu/Musti_Viktor
http://www.wikiwand.com/hu/Szal%C3%A1rd
https://web.archive.org/web/20150924024534/http://www.hadisir.hu/hadisir/?bejegyzesek=adatlap&id=214710353873670888&p*=5&*=0
Bejegyzés megtekintés:

Kapcsolt alkotó

Musti Viktor
Szobrász

Hozzászólások

Hozzászólás írása...