A változások részletes bemutatása

Írok az összes fontosabb keretbeli változásról, műlap-szerkesztési újdonságról valamint a közösségi szerkesztés alapjairól. Nem könnyű olvasmány, de próbáltam minden olyan kérdést tisztázni, ami az elmúlt hetekben-hónapokban, de inkább években egyre homályosabbá vált, viszont a KT2 kísérletet tett ezek megoldására.

Nem lett rövid. Próbáltam úgy strukturálni, ahogy egy műlap létrehozása halad, meg ahogy logikus. Amíg nincsenek normális segédleteink, szótárunk, videóink - addig ez a bejegyzés próbál mind helyett helytállni.  Valószínűleg frissítgetem majd, mert minden bizonnyal a további hetekben-hónapokban is finomodnak egyes elvi és technikai részletek a lapon a közös diskurzus mentén.

Általános dolgok, bevezetés

Az új Köztérkép születésének számos oka volt, de a legfontosabbak talán ezek:

  • olyan eszközt adni a tagság kezébe, amivel hatékonyabb közös munkát valósíthatunk meg;
  • technikai oldalról segíteni és támogatni, hogy ne kelljen az elvek minden mondatát fejből tudni ahhoz, hogy publikálhassunk;
  • hosszú távon biztosítani a lap működését, és megszüntetni az inaktívvá váló tagok miatt jelentkező problémákat;
  • megfelelni a kor kihívásainak egy minden eszközön működő, gyors, logikusan felépített és áttekinthető felülettel.

Két éves és közel ezer órás munkám során folyamatosan az lebegett a szemem előtt, hogy egy olyan rendszert építsek, amiben mindenki eldöntheti, milyen szinten vesz részt, és a rendszer ebben maximálisan támogatja úgy, hogy közben a nagy egész nem sérül.

Örök dilemmánk, hogy egyrészt semmi sem lehet kötelező és elvárható egy önkéntes közösségben, másrészt mégiscsak egyre nagyobb az elvárás magunk és a "külvilág" felől arra nézve, hogy pontosabb és ügyesebb munkát végezzünk. Ez valahol paradoxon, mert hogyan ösztönözz egyéneket, ha nincsenek se kényszerítő, se jutalmazó eszközeid és nem is szeretnél ilyenekkel igazából élni?

Ezekkel a kérdésekkel szembesülünk immáron 13 éve. Az új Köztérkép nem feltétlenül adja meg a legjobb válaszokat, de úgy érzem, elég jól tudja támogatni mindezt. Nulláról írtam újra mindent, és a weblap lelke ezúttal 100%-ban saját fejlesztésű keretrendszer, szakítva minden manapság trendi - sőt evidens - iránnyal, amikor mások fejlesztéseiből állítunk össze valamit. Ezt csak azért írom, hogy tudjátok, a saját kód szabadságot ad, és lényegesen könnyebb lesz megoldanom a jövőben pl. az olyan lassulási problémákat, amiket a KT1-ben már képtelenség volt.

Még egy utolsó, de fontos gondolat bevezetőnek. A két hetes nyílt tesztidőszakban - amiben néhányan aktívan részt vettek, amit nagyon-nagyon köszönök - írtam valahol, kábé azt, hogy "vannak dolgok, amik tudatosan lettek olyanok, amilyenek - de hibának tűnnek majd; és vannak dolgok, amik hibásan működnek, de úgy hiszed majd, hogy a koncepció része". Ez nagyon fontos mondat, kérlek, jusson eszedbe, mielőtt elméletek gyártásába fogsz.

Átnevezések

Sok kisebb-nagyobb szövegezési változás van, de az alábbiakban csak a legfontosabb átnevezéseket tisztázom. A bejegyzésemben ezeket fogom már használni majd. Ahol lényeges különbség van a kettő között, azt kifejtem.

  • Tagok => szerkesztők
  • Szerkesztők => főszerkesztők
  • Szabadon publikálók => törzstagok
  • Műlap hozzáadás => szerkesztés
  • Műlap leírás => sztori
  • Szép műlap => szép munka
  • Szoborlap kiemelés => példás műlap

A közösségi szerkesztés indulása

Az alábbiakban csak rövid áttekintést adok. Az egyes részekről lentebb írok majd bővebben.

A közösségi szerkesztés lényege, hogy ami eddig a főszerkesztők jóváhagyásával került publikálásra, az most a szerkesztők szavazatai alapján. Ide tartoznak hosszabb ideje nem elfogadott szerkesztések is.

A műlapok bárki által megnyithatóak szerkesztésre. Ha saját lapot szerkesztünk, azon azonnal elfogadásra kerül a szerkesztés, ha másét, akkor jóváhagyás után. A szerkesztések elsődleges jóváhagyási joga továbbra is a műlap tulajdonosánál van. A képek sorrendezése csak inaktív tagoknál szerkeszthető. A leírások is szerkeszthetőek, de közösségi szerkesztési irányelv, hogy más leírását csak elütések vagy egyértelmű tárgyi tévedések esetén korrigálhatjuk, tehát ha új infónk van, új sztorit adunk hozzá. Minden szerkesztésnek nyoma van, a főszerkesztők és a szerkesztők módosításai is transzparensen megjelennek a lapon előzménnyel együtt. Mindez lehetővé teszi azt, hogy el is felejtsük a műlap elkérések intézményét.

A szerkesztők találkahelye, valamint a közösségi szerkesztés központi felülete a Köztér. Itt látható minden hozzászólás, az elfogadásra váró szerkesztés és publikálásra váró műlap is.

Korlátozások módosulása

  • Napi műlap publikálási limit megszűnt, heti maradt 5;
  • fotó saját és más műlapjára is korlátlanul feltölthető, minden limit megszűnt;
  • máshoz töltött fotó azonnal megjelenik;
  • a nem kezelt szerkesztések 7 helyett 5 nap után kerülnek - most már - a közösség elé jóváhagyásra;
  • egy alkotás két érintése között 14 napnak kell eltelnie 30 helyett.

Elvek változásai

A működési elvek aloldal nem sokban változott induláskor. Az alább felsoroltakon kívül igazából az új rendszer működése és szóhasználata miatt kellett kisebb és értelemszerű átfogalmazásokat végrehajtani. Egyelőre nem emeltem át az új rendszerbe teljes egészében Szerkesztőségi szabályzatot, mert helyette egy Közösségi szerkesztési segédlet című anyag fog születni majd, ha kikristályosodik minden a kezdeti összedolgozás során.

Az elvekben tett finomítások most:

  1. Nem köztéri helyszínek: finomítottuk a nem köztéri helyszíneket, összhangban azzal, ahogyan az új rendszerben meg kell adni. Vera és Mária munkája mentén a több ezer eddigi nem köztéri lap is besorolásra került az utolsó héten.
  2. Közösségi terekből jöhetnek a gobelinek.
  3. Templomból és temetőből nem csak alkotóval, hanem kikutatott közreműködővel is jöhetnek alkotások.
  4. Az új közös műlap-szerkesztési lehetőségek következtében kikerült az a kivétel, hogy külföldi magyar vonatkozású alkotást más fotóival is meg lehet csinálni. Miért?, lásd: Közreműködő meghívása részt.
  5. Bekerült néhány egyelőre suta bekezdés a közösségi szerkesztésről. Jelen bejegyzésben jobban részletezek mindent, és innen is átkerülnek ezek a részek a már említett új közösségi szerk. segédletbe majd.
  6. A Szerkesztőségi szabályzat megszűnése miatt ide átkerültek a főszerkesztők jogai, úgy mint: szerkesztések jóváhagyása, elutasítása más lapján; műlapok publikálásának szüneteltetése; műlapok visszaküldése. A főszerkesztők munkájukat az új rendszerben mindenki számára transzparensen végzik, és soron kívüli beavatkozásukat, vétó jogukat minden esetben indokolják. Így volt ez eddig is, csak hajlamosak voltak egyes tagok a technika ördögét a főszerkesztők ördögének titulálni.

Jogi nyilatkozat változásai

  1. Átálltunk a Creative Commons 4.0 nemzetközi licenszére (CC), de ez semmilyen jog-nyílással nem jár, csak tartjuk a lépést.
  2. A kép felhasználhatóságot jogilag egyenesbe tettük: aminél "nincs engedély" van, az sehogy sem használható, mert ugye nem az. Ahol CC engedély szerepel, az annak keretében kérhető el. Ha valaki nem a megadott engedély szerint szeretné használni a képet, ír a feltöltőnek és megbeszélik. A KT központilag nem vállal sem közvetítést, sem nem engedélyez már a jövőben az üzemgazda 10 képet cikkíráshoz, sem nem engedélyezzük nonprofit felhasználásra a képeinket. Miért van ez így? Mert legalább 100 jogvitám volt az elmúlt években, és még több panasz az ellentmondó szabályaink miatt, amik kb. ezt mondták ki: "nonprofitra használható minden, de mégsem". Ez így tarthatatlan volt.
  3. A leírások felhasználása "Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!" CC lincensz alatt használható, ami a korábbi helyzetet feloldja, amikor végső soron nem lehetett használni a leírásainkat átdolgozott formában sem. Ez azt jelentette, hogy ha valaki ír egy cikket, amiben olyat említ, amit mi már megemlítettünk, akkor az jogtalan. De mivel mi is valahonnan szereztük az információt, ezért az is jogtalan, hogy az információra mi rátesszük a jogi tenyerünket. Tehát amennyiben valaki átvesz tőlünk infót (ahogy mindig is átvettek), a CC licensz értelmében linkel minket és meghivatkozik.
  4. A weboldalon csak magánszemélyek regisztrációját és megjelenését fogadjuk el. Reklámcélú profil oldalak, posztok, hozzászólások és egyéb tartalmak törölhetőek.

Műlapok készítése és publikálása

Az alábbiakban főként a változásokra koncentrálok, így ez a leírás nem tekinthető teljes értékű műlap kezelési segédletnek. Kiemelendő viszont, hogy minden beviteli mező mellett és általában a lapon mindenhol rengeteg beszédes segédlet látható. Amennyiben csak ezeket elolvasod, már sokkal beljebb vagy.

Mielőtt nekilátnánk a részletek megtárgyalásának, szögezzük le: a műlapok megjelenése is bővült. A legfontosabb az, hogy a fotók külön fülön is elérhetőek, és hogy pontosan mi látszik ezek közül a műlap kezdőlapján, a műlap gazdája határozza meg. Új fül a "SzerkKomm", ahol a belépett tagok már egy picit belelátnak a szerkesztésbe, és a hozzászólások is itt vannak. De ez csak betekintés. Az igazi szerkesztés a minden műlap tetején jobbra található "Szerkesztés" gombra kattintva látható.

Műlapok létrehozása, saját szerkesztése

A létrehozó linket itt találod:

  • Fejléc menüben a plusz jelre kattintva legördülő menü tetején "Új műlap";
  • fejléc menüben nevedre kattintva legördülő saját menüben a "Műlapjaim" menüpont, és itt nagy narancs gomb;
  • fejléc főmenüben a "Műlapok" / "Saját műlapok" menüpont;
  • fejléc főmenüben a "Köztér" / "Műlapjaim" menüpont.

Utóbbi 3 ugyanarra a saját műlap oldalra visz, ahol egyébként a saját műlapjaidról kapsz egy gyors statisztikai áttekintést, kereshetsz köztük, és eléred a szerkesztés alatti lapokat is. A mostanában módosult publikus, és a nem publikus lapok frissen módosított elemeit is eléred a már említett fejléc plusz jelre kattintva.

A műlapok létrehozásában nincs különbség, de indításkor meg kell adni, hogy köztéri-e vagy nem. Ennek oka, hogy rögtön az elején tisztázzuk, ha valami olyat szeretnél feltölteni, ami az adott helyszínről nem jöhet. Értelemszerűen itt és mindenhol igaz az, hogy a rendszer bár próbál segíteni, és megmondani, mi jöhet és mi nem, de minden esetben az elvek az irányadóak. Pl.: leveszed vagy beteszed a "művészi elem nélküli" pipát és máris átmegy, ami eddig nem.

  1. A fotóknál új jelölők jelentek meg, amelyek magyarázatát a fotó oldalon látod a feltöltő gomb alatt. Ezek: "Nem a helyszínről" és "Élménykép". Kérem, olvassátok el a leírást. A "Más" mostantól "Adalék", és a szignós, valamint alkotós képeknél kiválasztható az alkotó. Ha több alkotó van, akkor lehet, hogy rosszat ajánl fel a gép, ezt nézd. Illetve ha az alkotó a kép után kerül be, akkor értelemszerűen vissza kell menni és ellenőrizni az alkotót.
  2. A fotók közt vannak kiemeltek, amelyek a műlap kezdőlapján láthatóak, a többiek csak a fotólistán. Sorba rendezésénél megjelent egy elválasztó elem, aminek húzkodásával megadhatjátok, mennyi fotó kiemelt. Az "adalék", a "más helyszínről" és az "élménykép" mindig csak a fotólistán látszik.
  3. A dátumokhoz tetszőleges számú elem rögzíthető, mentés után évszám szerint sorba teszi őket a gép. Ami eddig "Van eredeti avatás, de egyelőre nem ismert" volt, abból egy század megadása melletti évszám lett, jobb híján.
  4. A korábbi "Műemléki jelleg" két pipálója helyett csak a "Nyilvántartott műemlék" maradt.
  5. Az "Évfordulós" pipáló kikerült, mert nagyon sok támadást kapott és félreértésre, félreértelmezésre adott okot. 
  6. Tetszőleges számú sztori adható egy műlaphoz magyar vagy angol nyelven. Értelemszerűen egy műlapon egy személy lehetőleg egy sztorit hozzon létre és azt módosítsa - bővítse a jövőben. Tehát a saját lapodon a saját 1. sztoridat bővítsd, ha új infót tudsz meg a műlap publikálása után.
  7. A sztorik forrásolási logikája okosodott. Szögletes zárójel segítségével össze tudod linkelni a szöveg egyes részeit a kapcsolódó forrással. Figyeld a mező mellett a segédletet!
  8. A műlapon megjelenő hozzászólások csak belépett tagoknak láthatóak. 
  9. A műlap készítési folyamat során végig segédletek és korlátozások jelennek meg a jobb hasábban. A rendszer jelzi, ha valami csak Köztéren keresztül publikálható, és azt is hogy hogyan állsz a kitöltéssel.
  10. A műlappal kapcsolatos műveletek átkerültek a "Műveletek" fülre. Kérlek, fusd át ezt az oldalt: itt is sok segédlet szöveget találsz. Itt tudod meghívni a szerkesztés alatti lapjaidra a közreműködőket is.

Műlapok és részeik láthatósága

A szerkesztés alatti műlapok csak az adott tagnak érhetőek el. Indokolt esetben (segítségkérés) a főszerkesztők vagy az üzemgazda is megnyithatja a lapokat, de alapvetően csak a tiéd, amíg nem osztod meg. Teljes megosztásnak minősül a Köztérre küldés és a publikálás. Ekkor automatikusan törli a rendszer az összes megosztás előtti szerkesztésedet. Amennyiben hozzászólások vannak a műlapodon, azt manuálisan törölheted. Miért lenne? Ha meghívsz valakit közreműködőnek, akkor itt is egyeztethettek. A megosztás után minden műlapra érkező hozzászólás látható a Köztéren, egyébként csak neked.

Közreműködő meghívása

Amennyiben esélyes, hogy fotót, adatot vagy leírást kaphatsz valakitől, hívd meg közreműködőnek. A műlap ezzel nem válik megosztottá, nem látszódik a Köztéren a beszélgetésetek a lapon. Amennyiben nem szeretnéd, hogy lássa a meghívás előtti szerkesztéseidet, törölheted azokat. A meghívott szerkesztő bármikor törölhető. Ez nincs kihatással arra, amit hozzátett. Amennyiben szerkesztéseket tett hozzá, akkor a szerkesztési történetben megjelenik. Ha ezt törlöd megosztás előtt, akkor csak a hozzátett dolgai láthatóak. Amennyiben megosztás előtt hozzátett valamit, már megjelenik a "Hozzátettek" felhasználólistában a műlapon.

Köztérre küldés

Egy tag három esetben küld köztérre egy műlapot:

  1. Még nem törzstag, vagyis nem tudja maga publikálni a műlapot. A törzstagságról lentebb.
  2. Csak köztéren keresztül publikálható az adott lap: erről szólunk a jobb hasáb infó dobozában, így ez evidens lesz, hogy mikor van.
  3. A tag tényleg mindent megtett (fotók, kutatások stb.), de nem publikálható a lap, így a közösség segítségét kéri.

Amennyiben a Köztéren van egy lap, akkor indulhatna is a szavazás. Ha segíteni kell a lap teljesebbé tételében, akkor a szavazás mellett, vagy inkább előtt a műlapot megpróbálja a közösség "feljavítani". Amennyiben a műlap láthatólag olyan hiányokban szenved, ami könnyen orvosolható lenne a beküldő által is, és mondjuk rendszeresen ilyen hiányos műlapokat küld köztérre, akkor meglehet, hogy a lapja visszaküldésre kerül. A közösség segít, de csak akkor korrekt ezt elvárni, ha az adott tag is megtett mindent.

Műlapok megszavazása

Amennyiben minden rendben van látszólag a lappal, tényleg felpöröghet a szavazás. Ebben a törzstagok vehetnek részt, mert ők nagy eséllyel tudják, mi kell ahhoz, hogy egy lap publikálható legyen. A szavazatok száma szerkesztők esetében 1-5 között van, főszerkesztők és üzemgazda esetében 5. A műlap publikáláshoz 15 pont kell. A saját szavazási pontszámát minden tag láthatja a saját Beállítások aloldal Közösségi munka fülén. Számítását részletesen lentebb találod.

Hogyan szavazzak? Teheti fel a kérdést mindenki. A legrövidebb válasz az lenne, hogy "a működési elvek alapján". A gyakorlatban ez már nehezebb, és árnyaltabb, de az mindenképp leszögezhető, hogy a szavazásnak ne legyen hátterében például ez: "átfutottam, szép mű, szimpatikus feltöltő, kb. oké, mehet". Nem akarok ezzel senkit megbántani, és teljesen normális emberi érzés a szimpátia, de itt most próbáljunk valamennyire objektívek lenni.

A rendszer számos dolog miatt szól, ha rossz, és azt is látni fogjátok, ha egy műlapon nyitott kérdés van, amit a főszerkesztők jelölnek. Ekkor a szavazást szüneteltetni kell. Ha ennek ellenére nem marad abba a szavazás, de a hiba a főszerkesztők megítélése szerint kritikus, akkor a szavazás szüneteltethető ténylegesen. Ekkor nem lehet szavazni.

A legjobb, ha megpróbálom összefoglalni a főszerkesztők korábbi metodikáját, amit persze teljes egészében ők tudnak, de a megfigyeléseim alapján így csinálták és szerintem ez jó támpont lehet mindenkinek:

  • Oda legyen jelölve, ahol áll: ez néha nem egyértelmű, érdemes megvizslatni a műholdképet. Az utcaházszámban értelmes szöveg legyen (a beméréskor jöhet furcsa, amit korrigálni kell).
  • Ha nem köztéren áll, akkor a megfelelő közösségi tér típus legyen jelölve. Innen következik is: ha nem a megfelelő volt jelölve, akkor ha ezt korrigáljuk, még mindig belefér az elveinkbe?
  • Nézzük át a fotókat: van-e elégséges, elég jó minőségűek-e, bemutatják-e művet? A borító értelmezhető-e? Ha hazai, akkor kevesebb is elég szokott lenni, mert bízunk abban, hogy néhány éven belül talán javul, de ha külföldi, akkor kicsi az esély erre, így magasabbak legyenek az elvárások. A fotók minősége nagyon kemény dió: sokan sokféle géppel és szemmel fotózunk, és ebben látok némi szakadékot a tagságban, így azt kérem: legyetek kompromisszumkészek, de a mű legyen bemutatva.
  • A fotók jelölései: az egyes fotókon legyen jelölve a szignó, ha van rajta, de ne jelöljük minden fotóra a szignót, csak mert valahol ott van a képen. Jelöljük az alkotó személyét, ha alkotós a kép, valamint jelöljük adaléknak azokat a képeket, amik nem az alkotást mutatják a helyén, hanem valami mást máshol. Az alkotás más helyszínen álló képére is van új jelölő!
  • Helyesírás mindenhol.
  • Címadás: a műnek kell egy magyar, ill. magyarra fordított hivatalos cím, és helyesen legyen írva. Az alternatív címbe kerüljön külföldinél a helyi nyelvű cím, helyi betűkészlettel, az angolban szerepeljen az angol. Ha van neki hivatalos angol címe, akkor az legyen ott.
  • Alkotók: lehetőleg legyen forrásolt a linkeknél, vagy a leírás forrásainál, vagy szignós képpel alátámasztott. De nagy segítség, ha a sztoriban ott van szövegesen is, hogy honnan tudjuk az alkotót. A közreműködők legyenek annak jelölve, és mind az alkotónál, mind a közreműködőknél a helyes szerep jelenjen meg. Szerep az, amit az alkotás létrehozásában betöltött, és ez nem feltétlenül egyezik meg a szakmájával, ill. művészi végzettségével.
  • Dátumok: logikusak, összhangban állnak a szöveggel és nincs turpisság (pl.: egy műlapon több felavatási helyszín összehozása).
  • Lehetőleg minden legyen forrásolt: címadás, alkotók és közreműködők, dátumok. Ha nincs forrás, akkor a sztoriban legyen részletezve, hogy mi az, amit a feltöltő maga talált ki, és bizonytalan benne. A dilemma nem probléma, de lássuk, hogy volt valami kutatás és nincs eredménye.
  • Ha nincs rajta művészeti elem (pl. egy háborús emlékmű, ami egy téglafalból áll egy beton talapzaton), akkor ez legyen jelölve. Ha nem volt jelölve, és most jelöljük, akkor vizsgálni kell, hogy még mindig belefér-e az elvekbe. Persze ezt a gép is mondja már.
  • Kapcsolások: a kapcsolt linkek, műlapok és gyűjtemények indokoltak és ne "csak úgy" legyenek ott. A műlap kapcsolásnál a megfelelő kapocs legyen beállítva. Különösen fontos, ha valami előzménye, példánya vagy utódja egy másik műlapon szereplő műnek.
  • Van még számos elvi dolog, amit nem sorolok fel, mert akkor ide kellene írni a teljes elveket. Kérem, hogy mindenki olvassa el, lehetőleg ismerje a működési elveket, ha szavazni szeretne.

Amennyiben ez így mind stimmel, akkor mehet a szavazás. Ha megvan a 15 pont, ki is megy a műlap. Hacsak nincs a tagnak meg a heti 5 műlapja, mert akkor a gép beteszi hétfő reggelre időzített publikálásra. Ez látszik a lapon, és addig a napig a Köztéren áll. Hétfő reggel a publikálás előtt lefut egy ellenőrzés, hogy minden feltétel megvan-e még a publikáláshoz.

Műlapok publikálása

Amennyiben saját publikálási jogú törzstag valaki, akkor a köztérre nem küldendő műlapok esetén maga publikál. Értelemszerűen a szerkesztők és a főszerkesztők is át fogják nézni a lapot publikálás után, és a szokványos hibákat ekkor jelezhetik, illetve más, szerkesztői véleménynek adhatnak hangot. Ilyenformán a publikálás minden típusa ellenőrzésen esik át, csak a szabad publikálásnál ez utólagos. 

Ezért javaslom azt, hogy ha egy egyébként szabadon publikálható lap kérdéses számodra, küldd a Köztérre, vitassuk meg! Jobb, mint kinyomni egy érezhetően határmezsgyén billegő műlapot, aztán egymásnak menni, amikor visszaküldésre kerül. Sok-sok félreértést elkerülhetnénk, ha ez így lenne minden kérdéses lapnál. 

Minden mű értékes a maga nemében, és mindenki tudja jól, hogy maga szerint mi értékes. De a Köztérkép egy közösségi lap, és ilyenformán vannak dolgok, ahol fejet kell hajtanunk a közösségnek. Ez pedig néha felülírja azt, hogy mi mit szeretnénk. Kérem a tapasztalt és megbecsült törzstagokat, szívleljék meg ezt, és segítsenek abban, hogy a lapot egy jobb hellyé tegyük, hisz pont a kiemelkedő feltöltőknek van a legnagyobb eszköztára arra, hogy jobbá tegyék a közös bulit. Éljünk felelősen eszközeinkkel.



Műlapok élete publikálás után

Fotó hozzátöltés

Ahogy korábban már említettem az újdonság itt az, hogy korlátlan számú fotó hozzátölthető más műlapjához, és azonnal megjelennek a fotók. Tehát a nem törzstagok esetében sem kell jóváhagyni a fotóikat. Ez kísérleti üzemben megy, és meglátjuk, mennyire lesz káros az adatbázis minőségére vonatkozóan. A Köztér középső hasábjában a "Fotók" alatt látod azokat a hozzátöltéseket, amelyek inaktív tagokhoz vagy nem törzstagoktól jöttek. Ha egy fotó problémás, jelezd az üzemgazdának, aki indokolt esetben törli.

Szerkesztés rögzítése és jóváhagyása

Amennyiben egy lapon adatot módosítanál, vagy új sztorit adnál hozzá, nyisd meg szerkesztésre a műlap jobb felső sarkában látható gombbal, változtasd meg, amit szeretnél és mentsd a szerkesztést. A saját sztoridat ne a meglévő, más által írt sztorihoz add átszerkesztéssel!

A mentett szerkesztést a műlap gazdája kezeli. Ha ő nem kezeli 5 napig, vagy inaktív akkor a Köztéren jelenik meg a szerkesztés, és azt szavazással lehet jóváhagyni. A szerkesztők pontszáma itt ugyanaz, mint a műlap publikálásnál, számításának módja lentebb részletezve. Amennyiben egy szerkesztés hibás, a főszerkesztők leállíthatják az elfogadást és elutasíthatják azt. Minden extra esetben hozzászólások formájában egyeztetnek a tagok.

Hozzászólások

A hozzászólások csak bejelentkezett tagok számára láthatóak. Amennyiben egy hozzászólásban értékes adatlék érkezik egy műlapra, úgy a műlap gazdája, a főszerkesztők vagy maga a hozzászólás írója sztorivá minősítheti át. Ezután ez egy szerkesztés, tehát az előző pontban rögzített módon megy tovább és kerül a publikus műlapra.

Laptörténet

A műlapok publikus felületén több helyen és formában megjelenik a műlap története. Ez tartalmazza a publikálás utáni szerkesztések és fotó hozzátöltések listáját, valamint az érintéseket és más játék-eseményeket. Az elv az, hogy a szerkesztési részletek már csak belépve láthatóak. A jövőben ez a rész biztosan finomodik, hogy jobban reflektorfénybe helyezzük a tagi aktivitást.

Példás műlapok

Néhány szót kell szólnom a példás műlapokról is. A főszerkesztők 2012 óta dolgoznak azon, hogy a szoborlap szalag odaítélésekor folyamatosan újraellenőrizzék és lehetőleg fel is javítsák a lapokat. Ha egy lap ezek nélkül vagy után a saját szempontrendszerük szerint példás műlap, akkor ezt jelölik. 4 évente minden lapot újraszavaznak. Igen, már körbeértek egyszer. Óriás-munka ez, ami nem csak a plecsniről szól, mint azt sokan gondolják. Kérem, tartsuk tiszteletben egymás munkáját.

A példás műlap odaítélésében egyrészt nagyjából a fentebb felsorolt szavazási kritériumok döntenek, de érvényes volt eddig még az alábbi néhány pont is, amit a korábbi szerkesztőségi szabályzatból másoltam ide. Ez a jövőben lehet, hogy változik, ez rajtuk múlik. A kialakuló közösségi szerkesztési segédletig talán ez is meglesz.

a.) a műlapon bemutatott alkotás jellege ezek valamelyike: szobor/kútszobor, mellszobor, lovasszobor, mobil, dombormű, domborműves emléktábla, térforma/plasztika, emlékmű, feszület, síremlék, épületdísz*. Emellett csak köztérről: murália (mozaik, sgraffito, secco, más murália).
* ha szobor, dombormű, térforma/plasztika, nagy méretű murália vagy üvegablak

b.) a műlap leírása mezőnél elsődlegesen a feltöltő által megírt saját, semmiképpen nem a többi paramétert és törzsadatot ismétlő szöveg. Egy adott forrás releváns és kifejező sorainak, forrásmegjelöléssel történő közlése elfogadható - de a leírás nem állhat csak idézetből;

c.) megfelelő számú és minőségű, a feltöltő által készített fénykép megléte, illetve archív fénykép feltöltésénél forrás megjelölése, borítókép megfelelőségének vizsgálata, indokolt esetben cseréje;

d.) a térképen történő elhelyezés helyessége (pl: egy nyíregyházi Kossuth Lajos utcán lévő szobor ne egy hévízi Kossuth Lajos utcán legyen elhelyezve).

e.) A Szerkesztőség figyelembe veszi a műlapok kiemelésénél az alkotás értékét, a leírás minőségét és egyedi tartalmát, a képek számát és minőségét, valamint az űrlap kitöltöttségét, teljességét.

Ezen belül mérlegeli a következőket: nem kap Példás műlap-címet olyan lap, ami a publikálási minimum-kritériumokat nem éri el. Itt kivételt képeznek a régi műlapok, ahol kicsit lazábban értékel, mivel akkor még nem voltak ezek a kritériumok. Másrészt ha a bemutatás kizárólag, ill. jellemzően idézett szöveget tartalmaz, a Példás műlap-címet nem érdemli ki. Amennyiben a műlap mind tartalmilag, mind esztétikailag megfelel a jelölés feltételeinek, úgy a szerkesztők az ajánlást elfogadják és szavazással felcímkézik a műlapot. A jelöléshez elegendő bármely 2 szerkesztőségi tag szavazata.

Önkéntes nem kezelése vagy természetszerű inaktivitás

Kétféle olyan helyzet lehetséges, aminek hatására egy feltöltő műlapjaira érkező szerkesztések azonnal a közösség elé kerülnek:

  1. Önkéntes beállítás: amennyiben a saját Beállítások / Közös munka oldalon jelölöd azt, hogy nem kezeled a saját műlapra érkező szerkesztéseket. Ebben az esetben is mindent elérsz, látsz, csak a szerkesztések rögtön a Köztérre kerülnek. Légy egyértelmű itt: ha tényleg nem akarod kezelni, jelöld, de akkor ne is avatkozz közbe, ha más kezeli :) 
  2. Természetszerű inaktivitás: ha egy tag 6 hónapig nem jelentkezik be a rendszerbe, az automatika inaktív állapotba teszi. Erről egy emailt kap, amiben tájékoztatjuk, hogy mi a helyzet. Ha belép, akkor visszaállíthatja az állapotot, hogy itt van és kezeli tovább a műlapjaira érkező szerkesztéseket. Ha nem lép be, akkor a közösség elé kerül a szerkesztés.

Törzstaggá válás

Készíts műlapokat és légy közreműködő => törzstag leszel.

A törzstagság feltétele ma az, hogy megcsinálj néhány tucat műlapot és egyértelműen látható legyen, hogy lapjaidat a működési elvek betartásával készíted, tehát törekedsz arra, hogy olyat tölts fel, ami nem ellenkezik azzal, és elfogadod, hogy a lap közös és nem külön egyének saját véleménye mentén szabadon alakítható szabályrendszerrel bír. Ha ez így rendben, és megtanultad, valamint helyesen használod a technikai lehetőségeket is, semmi akadálya annak, hogy törzstag légy.

Kacifántos volt ez talán, de fontos érteni, hogy a Köztérkép nem működhet úgy, hogy a tagjai a saját műlapjukon azt csinálnak, amit akarnak. Ebben az esetben pár éven belül olyanok lennénk, mint a párszor eladott, aztán végül bezárt Panoramio vagy épp bármelyik, tartalmi szempontból sekélyes közösségi weboldal.

A szavazati pontérték számítása

Minden nap éjfélkor a rendszer kiolvassa az összes felhasználó teljes közreműködési történetét és újraszámolja a szavazatokat a törzstagoknál az alábbiak szerint:

  • kiolvassa tagonként a saját műlapok (15), fotók (1), máshoz tett szerkesztések (3), máshoz írt sztorik (4) számát;
  • az egyes közreműködések számát megszorozza a zárójelben látható számmal;
  • az így kapott tagi pontértékeket összeadja, ez lesz a KT össz. közreműködési pontszáma;
  • minden tagnál kiszámolja, hogy az adott tag hány százalékát adta a teljes közreműködésnek;
  • az így kapott százalékérték adja a pontszámot, de min. 1 és max. 5 lehet, így a top aktív tagunk pontja alacsonyabb, a még új tagok pontja viszont legalább 1.

Értelemszerűen lehet ezt a logikát jónak és rossznak is gondolni. Valószínűleg - mint minden billogozás - ez is inkább rossz, de mégis csak meg kell fognunk azt, hogy valaki többet tett hozzá, valaki pedig még nem. Aki többet tett hozzá, az nem azt jelenti, hogy jártasabb a művészeti, vagy művészettörténeti világban és így szakmai tekintélye van. Akinek viszont több idevágó diplomája van, annak sem lesz ettől magasabb pontja. A Köztérkép napi munkájában az számít nagyobb súllyal, amit a Köztérképen teszel. Függetlenek vagyunk, és saját szabályaink szerint működünk. Integritásunk alapjába viszont bele kell, hogy számoljuk azt, hogy van, aki itt többet tett. 

Másrészről felmerül a kérdés, miért nincs minden tagnak 1 szavazata és kész vagyunk. Demokrácia. Én voltam leginkább emellett, és ti voltatok azok, akik kivívtátok azt, hogy ezt elengedjem... De egyszerű kiszámolni. Vegyünk azt, hogy valaki egy picit is trükközni akar, és regisztrál 10 email címmel. Ugye az 10 pont.

A pontérték másik fontos használati területe a műlapom és szerkesztések megszavazása mellett a közös kérdések eldöntése lesz. Ehhez szavazógépet szeretnék építeni, ami ezen szavazatok mentén számol. Ugye itt is eléggé evidens, mennyire torz képet festene az, ha minden tagunknak 1 pontja lenne, és végül is olyan személyek döntenék el a KT jövőjének alakulását, akik semmit nem tettek hozzá a lap működéséhez. Szavaztattunk már így sokszor, és kétlem, hogy ez volt a legjobb út. Szeretnék azokra hallgatni a fejlesztések során, akik a legtöbbet tették a lapon szereplő adatbázisért.




További változások

Portré az alkotóhoz

Mostantól portréképet tölthetsz fel az alkotókról, az alkotói adatlapon. Tehát innentől ne a műlapra töltsd azokat a fotókat, amik az alkotót ábrázolják, de a művet nem. A korábbi ilyen képek a fotólistában látható "Áthelyez" gombbal átpakolhatóak az alkotókhoz, de ez nem kötelező visszamenőleg. Az új funkciót az alkotói adatlap "SzerkKomm" fülén éred el. Itt tudsz hozzászólásokat is tenni, amelyek ha adalék-értékűek, akkor az alkotótár kezelője által átminősítésre kerülnek adalékká és megjelennek az alkotói adatlapon publikusan. A régi hozzászólások egyelőre mind adalékok lettek.

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon és Hősi Emlék az Adattárban

Kérjük, kattintgasd végig az "Adattár" menüpont aloldalait. értékes segítségeket találsz itt, és azt gondolom, hogy ez még bővülni fog, mert évi-egykét megkeresés mindig van, hogy bizonyos adatbázisokat hogyan lehetne megjelentetni a lapon. Most ennek végre lesz tere.

Ha linkelni szeretnétek a KMML alkotó-szócikket, akkor a mi saját Kortárs Magyar Művészeti Lexikon adatlapjainkat linkeljétek a jövőben a tankönyvtár helyett, mert bár ugyanaz, de az itteni struktúra szebb. Másrészt fontos, hogy az alkotói adatlapokon már szerepel a KMML szócikk link, vagyis a műlapon még egyszer linkelni ugyanezt már nem fontos.



Nagyon köszönöm, hogy elolvastad! :)

Bejegyzés megtekintés:

Hozzászólások

Hozzászólás írása...