Adattár
BORSOS Miklós
szobrász, grafikus, éremművész, (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27.)
A család 1922-ben költözött Győrbe, ahol a helybeli festőktől tanult. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített. Festőnek készült. 1928-1929-ben bejárja Olaszországot és Dél-Franciaországot, közben rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt. 1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is. 1934-ben végleg felhagyott a festészettel. 1938-ban nagy utazást tett Erdélyben. 1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője. A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket. 1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1981-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1959-től többször járt Olaszországban. 1963-ban Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral. 1964-ben Görögországban járt. 1973-ban súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979-ben Győrött Borsos Múzeum nyílt. 1941-1949: tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1945-1949: a Szinyei Társaságnak. 1954: Munkácsy-díj; 1957: Kossuth-díj; 1959: Premio Carrara; 1967: érdemes művész; 1969: I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja; 1972: kiváló művész; 1977: I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj. Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak. Ezt egyesíti azzal a "pannon szellemmel", amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967). Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos, 1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962). Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).
Könyvillusztrációi közül kiemelkednek .
Ady Endre Összes Versei, 1961
Babits Mihály: Erato, 1970
Babits Mihály: Jónás könyve, 1974
Arany János: Balladák, 1974
Psalterium Ungaricum (150 zsoltár), 1984.
Egyéni kiállítások .
1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)
1943 • Ernst Múzeum, Budapest
1957 • Nemzet Szalon (kat.)
1961 • Dürer Terem (csak rajzok)
1964 • Linz
1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)
1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (kat.)
1967 • Magyar Intézet, Róma • Galerie S. Huber, Zürich • Graz • Locarno
1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)
1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)
1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)
1992 • ~ művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.
Válogatott csoportos kiállítások .
1932 • Nemzeti Szalon, Budapest
1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest
1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár
1942 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest
1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
1948 • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Ungarische Kunst, Berlin
1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1959 • Esposizione B. Internationale d'Arte, Carrara
1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly
1971 • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron
1977 • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981 • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Köztéri művei .
Gulácsy Lajos síremléke (1941, Budapest, Farkasréti temető)
Domborművek és keresztelő medence (1943-1944, Győr, Nádorvárosi templom)
Zene (1954, Budapest, Pannonia Filmsúdió)
Balatoni szél (1958, Balatonfüred, móló)
Hal (1958, Badacsony, Hableány Étterem)
Balatoni napfény (1960, Siófok, Meteorológiai Obszervatórium)
Nagy Balogh János síremléke (1961, Budapest, Kerepesi temető)
Egry József síremléke (1962, Badacsonytomaj)
Anya gyerekkel (1963, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)
Krúdy Gyula síremléke (1963, Budapest, Kerepesi temető)
szökőkutak (Gellért-hegy, Jubileumi park)
kutak és vízköpők (1966, Budavári Palota)
Hajnal (1968, Balatonalmádi, Hotel Auróra)
Karinthy Frigyes síremléke (1970, Budapest, Kerepesi temető)
Janus Pannonius (1971, Pécs)
Genthon István síremléke (1971, Budapest, Farkasréti temető)
Bartók Béla (1975, Győr, Bartók Béla út)
Benedek Elek (1978, Városliget)
Tihanyi echo (1986, Tihany)
Ferencsik János síremléke (1987, Budapest, Farkasréti temető)
Bartók Béla síremléke (1988, Budapest, Farkasréti temető).
Mint az egyik legjelentősebb éremművész, sok díjérmet készített:
József Attila-díj (1950)
Rippl-Rónai-díj (1961)
Szegedi Nyári Tárlat díja (1963)
Egry József-díj (1964)
Miskolci Filmfesztivál stb.
Művek közgyűjteményekben .
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Museum Moderner Kunst, Bécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Städtische Moderne Galerie, Linz
Szombathelyi Képtár, Szombathely
UNESCO, Párizs
Xantus János Múzeum, Győr.
Könyvei .
Visszanéztem félutamból (önéletrajz), Budapest, 1971
A toronyból (művészeti írások), Budapest, 1979.
Irodalom .
Kassák L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978
Kállai E.: Egy új szobrász. ~ a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981
Kállai E.: Két szobrász (~, Vilt), in: uo.
Genthon, I.: ~ the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-június
László Gy.: ~, Budapest, 1965
Kovalovszky M.: ~ szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965
Perneczky G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969
B. Kéri I.: Kertem, Budapest, 1973
Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972
L. Kovásznai V.: ~, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról