TAR István

#4688
szobrász, (Újpest, 1910. augusztus 24. - Budapest, 1971. október 3.)

,

1932-1940: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere Bory Jenő. 1941-1942: római ösztöndíj; 1950, 1958: Munkácsy-díj; 1958: Brüsszeli Világkiállítás bronzérme; 1968: érdemes művész, 1969: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj és a Művelődésügyi Minisztérium nívódíja; 1970: Főváros Pro Arte érme. 1948-ban európai tanulmányúton járt. Katonai szolgálat, hadifogság után aktívan bekapcsolódott a művészeti életbe. Egyik szervezője volt az 1949-es Közösségi művészet felé c. kiállításnak. Az MKSZ egyik alapítója, 1952-1964 között titkára és egyben a szobrász szakosztály titkára 1956-ig, a szövetség választmányi elnökségének tagja 1954-től. A Művészeti Alap elnöke, majd vezetőségi tag 1957-1968 között. 1965-1969 között a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös szakának tanszékvezető tanára. 1967-től a Kilencek-csoport tagja. A főiskola előtt jogi tanulmányokat folytatott. 1937-től kiállító művész. Korai műveinél mesterének klasszicizáló stílusát követte, de hamar rátalált expresszív realista egyéni hangjára. Legfőbb szobrászi problémája maga az emberi alak. Realizmusa belső meggyőződéséből fakadt, az élet egész drámája, lírája, minden öröme és szenvedése az ember robusztus, tömör vagy nyúlánk, karcsú, részletformákat elhagyó figurájában sűrűsödött. Műveit - az 50-es évek klasszicizáló realizmusa kivételével - dinamikus, expresszív formálás jellemzi. Munkái zömében szakított az emberi alakra általában jellemző arány és tömegrendszerrel, a szimmetriával. Formanyelvére jellemző, hogy egymással ellentétbe állított formák, tömegek élénk ritmusára, figuráinak dinamikus sziluett hatására épített és nem az arckifejezésre. Művein szenvedélyesen kereste a mozgást és a belső feszültség szobrászi kifejezésének eszközeit. Vallotta, hogy a szobrászatnak az adott korral és az építészettel összhangban kell fejlődnie, s e gondolat jegyében egész pályafutása során kereste a találkozási lehetőséget az épített környezettel. Kevés kisplasztikát készített, igazi területe a monumentális plasztika, mintegy 50 szobra áll köztéren. Egyik leglendületesebb, expresszív erejű alkotása a kispesti Felszabadulási emlékmű, míg egyéni stílusát leginkább a pesterzsébeti Tánc reprezentálja. Életében felállított utolsó művét (Március 15. téri Cohors, 1971) expresszív formák jellemzik, de az emberi alak szinte teljesen felbomlik, új lehetőséget vetve fel szobrászatában.

Mesterei . 

  • Bory Jenő.

Egyéni kiállítások . 

  • 1941 • Tücsök Kiállítóterem, Budapest

  • 1943 • Hat festő egy szobrász, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1968 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest

  • 1972 • Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1940 • VKM Sportdíj kiállítás, Budapest

  • 1942 • Római Magyar Akadémia kiállítása, Róma

  • 1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1948 • Rippl-Rónai Társaság, Nemzeti Szalon, Budapest • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Könyvtár Bányavidéki vándorkiállítása • Közösségi művészet felé, Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezete

  • 1950-1968 • 1.-11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1951 • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin

  • 1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1954 • Magyar Kisplasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1956 • Zsennyei művésztelep kiállítása, Szombathely • Pécs-baranyai Országos képzőművészeti kiállítás, Pécs

  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest

  • 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1962 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Berlin

  • 1963 • Kisplasztikai és grafikai kiállítás, Műcsarnok, Győr

  • 1964 • Szegedi Országos Képzőművészeti kiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest • Téli Tárlat, Szent Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1966 • Huszadi századi magyar festészet és szobrászat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest és Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1967 • Kilencek, Veszprém • VIII. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged

  • 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest • Kilencek, Műcsarnok, Budapest • Kilencek, Veszprém, Vegyipari Egyetem

  • 1969 • Szabolcsi képzőművészek kiállítása, Fészek Klub, Budapest

  • 1970 • Kilencek, Savaria Múzeum, Szombathely

  • 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest • Kilencek, Dabas

  • 1972 • Szabadtéri szoborkiállítás, Salgótarján

  • 1973 • Moszkvai magyar kiállítás

  • 1974 • IV. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen

  • 1976 • XXXVII. Velencei Biennálé, Velence; Mai magyar kisplasztikai kiállítás, Déri Múzeum, Debrecen.

Köztéri művei . 

  • Bajcsy-Zsilinszky Endre (emléktábla, márvány, bronz, 1946, Budapest, IV. ker., Bajcsy-Zs. u. 14.)

  • Babits Mihály (emléktábla, kő, bronz, 1948, Budapest, VIII. ker., Reviczky u. 7. [Zsákodi Csiszér Jánossal])

  • Építőmunkások (mészkő relief, 1949, Budapest, Építőipari Szakszervezet, Építők Rózsa F. Művelődési Otthon, homlokzat)

  • Zrínyi Miklós (mellszobor, bronz, 1952, Budapest, Vígszínház)

  • Gránátdobók-vetők (szobor-csoport, alumínium, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Stadionkert)

  • II. Rákóczi Ferenc (mellszobor, bronz, 1953, Mogyoróska)

  • Eger vár védői (dombormű, bronz, 1953, Eger, Várkapu)

  • Bányászok (dombormű, kő, 1954, Miskolc, Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Egyetemváros, E/1. kollégium előcsarnok)

  • Lőrinc kapitány (kő, 1955, Esztergom, Rákóczi tér)

  • József Attila (bronzszobor, 1957, Makó)

  • Latinka Sándor (bronz, 1958, Kaposvár)

  • 1919-es emlékmű (bronz, 1959, Salgótarján)

  • Ferenczy Károly (bronz, mellszobor, 1959 és 1966, Budapest, XIV. ker., Városliget, majd XIII. ker., Margitsziget, 1997-ben eltűnt, újraöntve)

  • Lovas (lemezdombormű, vas, rézlemez, 1959-1966, Pécs, Uránércbánya Vállalat, Óvoda)

  • Felszabadulási emlékmű (bronz, 1960, Budapest, XIX. ker., Lenin tér)

  • Petőfi Sándor (mellszobor, bronz, 1961, Tordas, Kultúrház előtt)

  • Berzsenyi Dániel (mellszobor, kő, 1961, Celldömölk)

  • Vajda Péter (mellszobor, mészkő, 1962, Vanyola, iskola előtt)

  • Halász (kőszobor, 1963, Budapest, XI. ker., Bojti I. u. 1.)

  • Építőmunkás (haraszti mészkő, 1963, Szeged, Építőipari Vállalat Szociális épülete)

  • dombormű (konzervált gipsz, 2 db, 1964, Zalaegerszeg, Szakszervezetek Országos Tanácsa Székház)

  • Szobrász-Alkotás (bronz, 1964-1966, Komló, Steinmetz Gimnázium előtt)

  • Női figura-Budapesti lány (bronz, 1965, Budapest, XI. ker., Gellérthegy, Jubileumi park)

  • Pletykázók-Tereferélők (alumínium, 1965, Salgótarján, Tűzoltó Laktanya)

  • Fekvő női alak lanttal - Zene (bronz, 1966, Budapest, II. ker., Frankel L. u. 25-27., Lukács Gyógyfürdő)

  • Nő galambbal (haraszti mészkő, 1966, Záhony, Vasútállomás)

  • Éneklők - Kétfigurás kompozíció (haraszti mészkő, 1967, Keszthely, Agrártudományi Főiskola)

  • Szocialista mezőgazdaság (plasztika, 1967, Gyula)

  • Ülő nő (haraszti mészkő, 1967, Budapest IX. ker., Ifjúmunkás u.-Dési Huber I. u. 14.)

  • Rossini (kő, 1967, Budapest, VI. ker., Operaház homlokzata)

  • Donizetti (kő, 1967, Budapest, VI. ker., Operaház homlokzata)

  • Táncolók (két alakos, bronz, 1968, Budapest, XX. ker., Téglagyár tér)

  • Tisza (bronz, 1968, Szeged, Odessza lakótelep)

  • Balassi Bálint (bronz, mellszobor, 1969, Budapest, Margitsziget, 1997-től sorsa ismeretlen)

  • Harcosok-Cohors (kútszoboregyüttes, bronz, 1971, Budapest, V. ker., Március 15. tér)

  • Bányász emlékmű (kő, plasztika, 1969, Tatabánya, Tatabányai Szénbányák Tröszt)

  • Dobi (bronz, 1970, Szőny, Tanácsház előtti tér, 1990 után lebontva)

  • Semmelweis Ignác (bronz portrészobor, 1971, Miskolc, Semmelweis Kórház)

  • Vedres Márk (síremlék, kő, 1971, Budapest, Fiumei út, Kerepesi temető)

  • Ülő figura (haraszti mészkő, 1972, Zalaegerszeg, Szociális Otthon)

  • Bőség (haraszti mészkő, 1972, Szekszárd, Megyei Tanács)

  • Galambos lány (haraszti mészkő, 1972, Heves, volt Magyar Szocialista Munkáspárt székháza előtt)

  • Ülő nő (1974, Budapest, XXII. ker., Nagytétényi út 190/6.)

  • Zenélő (bronz, 1975, Szombathely, Bartók Béla Zenei Szakiskola)

  • Lovas figura (bronz, 1979, Budapest, XIV. ker., Kacsóh P. lakótelep)

  • József Attila (bronz, 1989, Veszprém, Vetési A. Gimnázium)

  • Guzsalyos (bronz, 1990, Szombathely, Rumi út-Zrínyi út).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Szent Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom . 

  • Rabinovszky M.: Közösségi művészet felé, ÚÉ, 1949/1., in: Kritikák és képek, Budapest, 1976

  • Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955

  • 20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986

  • Kerényi E.: ~, Szabad Művészet, 1956/6.

  • Kovács Gy.: Rend és mérték. ~ művészete, Művészet, 1964/3.

  • D. Fehér Zs.: ~ művészete, Művészet, 1968/9.

  • Ujvári B.: Kilencek, Művészet, 1968/10.

  • T[Asnádi] A[Ttila]: Látogatóban ~nál, Kortárs, 1969/5.

  • Baranyi J.: I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé (kat. bev., Műcsarnok, 1971)

  • Maksay L.: In memoriam ~, Művészet, 1972/2.

  • Ujvári B.: ~ szobrászművész emlékkiállítása, Művészet, 1972/12.

  • Somogyi J.: Megnyitó beszéde a ~ emlékkiállításon, Művészet, 1972/12.

  • Vidos Z.: ~ 1972. évi emlékkiállítása, Magyar Építőművészet, 1974/1.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról