Adattár
SZENTIRMAI Zoltán
szobrász, (Budapest, 1941. december 4. - )
1963-1967: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Somogyi József. 1967-től a Kirakatrendező és Dekoratőr Szabadiskolában tanít rajzot és művészettörténetet. 1972: Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállításának díja; 1978: a Szegedi Nyári Tárlat díja; 1981: a VII. Országos Kisplasztikai Biennálé díja; az V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás megosztott fődíja; 1983: a IV. Országos Éremművészeti Biennálé díja; 1987: Munkácsy-díj; 1995: a Törley kisplasztika- és érempályázat fődíja; 1996: Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza, Pro Arte aranyérem; Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, I. díj, Debrecen. 1979-től Szentendrén él. ~ intellektuális, tűnődő szobrászalkat, virtuóz módon bánik a kővel, agyaggal, bronzzal, a fával. Szobrászatának egyik alapkérdése a "bezártság-kibontakozás-kitörés" gondolatköre. Fa Prometheusa (a 70-es évek elejéről) fenyegető, sarkos, kemény formák közt vergődő lágy, organikus forma, Nikéjén egy talált, vízmosta fadarabot önt bronzba, s lesz belőle térbe úszó, lángként fellobbanó Győzelem-istennő. Vénusz születése c. munkáján hófehér gipszdrapériát szakít át - három fázisban - egy kibomló, előrelendülő női akt. A "bezártság-szabadság" témakörhöz korán megalkot egy alapjelet: egy térbe írt kockaélvázat, ebben - mint ketrecben - lebeg felfüggesztve Déry Tibor hevesen gesztikuláló gipsz portrészobra. Ez a kockakeret - mint az eleve elrendeltség, a végzet, a behatárolt sors jele - írja körül a fehér kőtömbökről felszárnyaló, azokra visszazuhanó Ikarusz bronzalakját, s mint rézkarám fogja be, szorítja össze a Vége a kalandozásoknak c. tömör kisplasztika bronzlovakon hánykolódó harcosait. ~ szobrászatának fontos jellemzője az időutazás. A pályáját szépen indító Művészettörténet c. bronz plakett-sorozaton tömör, statikus dór oszlopformával indul az időjáték, alig mozduló román toronnyal, kapubolttal, majd felszökkenő, szétboruló gótikus csúcsívekkel folytatódik, hogy a reneszánszban áttörjön, kinyíljon a plakett hátfala, s a levegőégen megjelenjen az emberalak. ~ fontos műfaja a plakett és az érem, jól érvényesül benne a finom, szellemes részmegoldások, a kevéssel sokat mondás iránti érzéke. A falakat megnyitó reneszánsz gondolata később míves, különös szépségű kő-bronz kisplasztika-sorozattá érik, amely műfaj ~nak szintén erőssége. Az "időutazások" egyik szép darabja az Üzenet az etruszkoknak c., meghasadt kerámiatorzó, rajta titokzatos időjelek, ruharedők, etruszk tombabejárat halvány rajza. ~ szívesen épít szobrot egy-egy frappáns ötletre: az agyonkoptatott Dózsa-témában is tudott újszerűt hozni az üszkös fatrónra ráolvadt bronz testlenyomat-darabokkal. Különösen érzékivé, mívessé, izgalmassá teszi szobrait a különböző anyagok alkalmazása, az egymásba ágyazott-telepített kő, bronz, fa ellentétének feszültsége. Ezzel él korai, félelmetes, rusztikus kő ősállat-bagoly szobrán, amelynek lábai bronz gépmarkolók, s a Magyar gályarab prédikátorok emlékszobrán, ahol a nevekkel teleírt sziklasír-kőtömb hajóból sírjelforma bronzárboc és bronzevezők nőnek. Köztéri munkáiban folytatja a magyar emlékműszobrászat hagyományait (Vitéz János kőpadon ülő bronzszobra Esztergomban), de él a XX. század számára kedves szobrászeszközével: a megmintázott vagy megfaragott tárgy szoborrá emelésével is (kő Szőlőprése Nagyrédén).
Mesterei .
Somogyi József.
Egyéni kiállítások .
1971 • Madách Színház, Budapest
1974 • Fészek Klub, Budapest • Stúdió Galéria, Budapest (kat.)
1977 • Fészek Klub, Budapest
1978 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Városi Tanács, Eger
1979 • Minigaléria, Miskolc
1982 • Óbudai Pincegaléria
1990 • Kék kápolna, Balatonboglár • Csók Galéria, Budapest [ Mária Flórával]
1994 • Műhely Galéria, Szentendre.
Válogatott csoportos kiállítások .
1967-1972 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület-kiállítások, Budapest
1978 • Szegedi Nyári Tárlat
1981 • VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • V. Nemzetközi Kisplasztikai kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983, 1987 • IV., VI. Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron
1992-1993 • Szentendrei művészek kiállításai, Műhely Galéria, Budapest • Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei Képtár, Szentendre
1994 • Érmek és majdnem érmek, Szentendrei szobrászok kiállítása, Szentendrei Képtár, Szentendre
1995 • Törley kisplasztika és érempályázat
1996 • Nemzetközi Alkotótelep, Nyíregyháza • Millecentenáriumi Országos Nyári Tárlat, Debrecen
1997 • XI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
2001 • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok.
Köztéri művei .
Hegedűs lány (bronz, 1971, Csongrád, Ének-Zenei Általános Iskola)
Jurisich Miklós (mészkő, 1971, Kőszeg, Jurisics Gimnázium)
Semmelweis-emlékoszlop (kő, 1974, Harta)
Rehabilitációs játszóplasztikák (poliészter, 1978, Mosdós, Gyermek Tüdőgyógyintézet)
Szőlőprés (kő, 1985, Nagyréde)
Petőfi Sándor (bronz, kő, 1985, Komló)
Vitéz János (kő, bronz, 1988, Esztergom, Várhegy)
Bárka (mészkő, ólom, 1989, Mohács, Felszabadulás lakótelep)
II. Endre király alapítási emlékoszlopa (mészkő, bronz, 1990, Bükkábrány)
A Bakony madarai (mészkő, 1993, Ajka, Múzeumkert)
dekoratív kompozíció (farostlemez, 1993, Bánvölgye, Gyermek és Ifjúsági Tábor)
Zsóri Lajos (bronz, 1996, Mezőkövesd, Zsóri-fürdő).
Művek közgyűjteményekben .
Déri Múzeum, Debrecen
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Liszt Ferenc Múzeum, Sopron
Nyíregyházi Galéria, Nyíregyháza.
Irodalom .
Horváth B.: ~ kiállítása, Művészet, 1971/9.
Horváth B.: ~, Művészet, 1974/12.
[K. Gy.]: ~, Művészet, 1983/8.
Fábri P.: Emlékterek. ~ szobrairól, Művészet, 1984
Lóska L. Szerk.: Pest megye képzőművészete. Művészettörténeti tanulmányok, Szentendre, 1990
Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
Chikán B.: Érmek és majdnem érmek Szentendréről (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, Szentendre, 1994).
Film .
Kernács G.-B. Farkas T.: A TV Galériája, MTV, 1974.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról