Adattár
SZABÓ Iván
szobrász, (Budapest, 1913. július 1. - Budapest, 1998. február 11.)
1933-1934 között a Közgazdasági Egyetemen, 1934-1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, tanárai: Kerényi Jenő, Bory Jenő, Tarr István, mestere: Medgyessy Ferenc, akinek műtermében dolgozott. 1948: Bolgár Népi Érdemrend; 1949, 1954: Munkácsy-díj; 1956: Tornyai-plakett; 1964: SZOT-díj; 1967: érdemes művész; 1970: kiváló művész; 1973: Római ösztöndíj; 1981: Szocialista Magyarországért Érdemrend; Hódmezővásárhely városért. 1939-től a Százados úti Művésztelep tagja. 1934-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja. Aktívan táncolt, külföldre járt a 30-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949-1952: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja. 1950-1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője [Almási Gy. Bélával]. 1982, 1986 résztvevője a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telepeknek. A Gulácsy Társaság tagja. Medgyessynél tanult meg az agyaggal, kővel dolgozni. Megtanulta az egészséges, a szép, a monumentális tiszteletét. Elkötelezett művész. Már a 30-as évek végén csatlakozott a népi írók törekvéseihez és a nemzeti szobrászat, festészet képviselőihez. Mint Medgyessy, úgy ő is a paraszti szépségideált emelte fel művészetével. Új tartalmat adott a népművészet továbbélésének. Gyakoriak táncábrázolásai, ló és lovas ábrázolásai. Maga is lovagolt, ismerte a két test együtthatását és ellenállását, valamint a dinamizmus lendületének kifejezését, a világos szerkesztést. Később egyre inkább a reneszánsz eszmény felé fordult, és ezzel Pátzay művészetével került rokonságba. Hat évtizedes pályája során műfaji és tematikai gazdagságra törekedett. A kő, a fa és a bronz mellett kedvelt anyaga a kerámia. Mesélő kedvét és balladai tömörítő hajlamát egyaránt kifejezte fa-sztéléin. Kerámiát Vásárhelyen kezdett készíteni (tálak, korsók). Az érmészettel a 60-as évektől foglalkozott intenzíven. Emléket állított eszményképeinek (Munkácsy, Tornyai, Rudnay), növendékei érdeklődését is e téma felé fordította. Velük együtt vett részt a nyíregyháza-sóstói és mezőtúri telepen, ahol viaszveszejtéses eljárással készítette érmeit és kisplasztikáit.
Mesterei .
Medgyessy Ferenc.
Egyéni kiállítások .
1941 • Műbarát
1946 • Szabadszervezet I. székh., (kat.), Budapest
1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Szentiványi Lajossal]
1957 • Műcsarnok, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.)
1965 • Déri Múzeum, Debrecen
1967 • Műcsarnok, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1968 • Bécs
1969 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete (kat.)
1971 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1972 • Déri Múzeum, Debrecen
1973 • Urbino • Málta
1975 • Fém és cserép kiállítás, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely
1976 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
1979 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1981 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
1982 • Déri Múzeum, Debrecen
1983 • Vigadó Galéria, Budapest (gyűjt. kat.)
1985 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1991 • Gulácsy Galéria, Budapest [Bencze Lászlóval]
1993 • Ráday Múzeum, Kecskemét • Gulácsy Galéria, Budapest
1995 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (gyűjt. kat.)
1996 • Déri Múzeum, Debrecen.
Válogatott csoportos kiállítások .
1946 • Rippl-Rónai Társaság kiállítás, Magyar Képzőművészekért, Budapest
1948 • Stockholmi magyar kiállítás, Stockholm • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Grafika 100 éve, Budapest
1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
1954-től évente • Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1966 • Magyar szobrászat 1920-45. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1969, 1974, 1991 • II., IV., XII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1974-től • Balatoni nyári tárlatok
1975 • III. Nemzetközi Szobrász Biennálé, Budapest • Olasz ösztöndíjasok kiállítása, Perugia
1976-tól • Szegedi és debreceni nyári tárlatok
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1982, 1986 • Nyíregyháza-sóstói művésztelep kiállításai, Nyíregyháza
1993 • Modern magyar éremművészet a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1994 • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
1997 • Pataky Galéria, Budapest
Köztéri művei .
Centenáriumi emléktábla (kődombormű, 1948, HM)
Bolgár hősök emlékműve (1950, Harkányfürdő)
dombormű (1951, a Filaxia gyár oldalán)
Sportlovasnő (alumínium, 1954, a Mezőgazdasági kiállításon, majd Kiskunhalason)
Arab ló (bronz, 1956, Bábolna)
Népi táncosok (alumínium, 1956, Népstadion)
Gerelyes lány (bronz, 1958, Vasas pálya)
Anya gyermekkel (mészkő, 1960, Hódmezővásárhely)
Petőfi (kő fülkeszobor, 1961, Debrecen, Csokonai Színház)
Leányalak (1962, Gödöllő, Ganz Áramszolgáltató)
Fekvő nő (1962, Zalaegerszeg, kórház)
Kinizsi (lovasszobor, 1964, Nagyvázsony)
Éneklő lány (1964, Kecskemét, Zenegimnázium)
Leány almával (kő, 1964, Nyíracsád)
kétalakos kompozíció (1965, Kalocsa, autóbusz pu.)
Tavasz (ruskicai márvány, 1967, Filmlabor)
Babits Mihály (vörösmárvány portré, 1965, Budai vár)
Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
Krúdy Gyula (relief, Várpalota)
Kuruc (sztélé, 1967, Lébénymiklós)
Budai önkéntes ezred emlékműve (bronz dombormű, 1967, Vérmező)
Írókázó nő (haraszti mészkő, 1967, Pécsvárad, Gimnázium)
Oláh Gábor (bronz emléktábla, 1968, Debrecen)
Tinódi-emlékmű (bronz, 1970, Sárvár)
Lenin (mészkő, 1970, Hódmezővásárhely, 1991-ben elmozdítva)
Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
Játszó kecske (1971, Csepel)
Kádár Béla (bronz portré, 1977, Budapest, Bródy S. utca)
Penza emlékmű (1975, Békéscsaba)
Rábai Miklós (mellszobor, 1976, Állami Népiegyüttes palotája)
Medgyessy Ferenc (bronz emléktábla, 1981, Százados úti műterem)
Petőfi, Kinizsi (utcanév táblák, 1960, Hódmezővásárhely)
Kodály Zoltán és Bethlen Gábor (bronz reliefek, utcanév táblák, 1986, Nyíregyháza)
Hont Ferenc, Réti József, Muharay Elemér, Hadnagy László, Kittenberger Kálmán (síremlékek, 1970-1980 között, Farkasréti temető)
Bicinia (kő, 1980, Budapest, Bogdánffy u. Iskola)
Térdeplő nő (ruskicai márvány, 1983, Budakeszi út 51.).
Művek közgyűjteményekben .
Déri Múzeum, Debrecen
Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Irodalom .
D. M.: a hét kiállításai, Világ, 1948. április 27.
Papp O.: Képzőművészeti szemle. Két fiatal művész, Valóság, 1948. május 17.
Szegi P.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, 1948)
Z. Gács Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1957)
Szabó E.: Műterem, Tiszatáj, 1961/9.
Szíj R.: ~ Babits ábrázolásai, Művészet, 1966/3.
Kovács Gy.: Érzelem és állítás, Művészet, 1966/2.
Szíj R.: ~, az Alföld Képcsarnoka, Alföld, 1967/4.
D. Fehér Zs.: ~, Művészet, 1967/1.
Rétfalvi S.: ~, Jelenkor, 1969
Hárs É.: ~ (kat. bev., Pécs, 1969)
R. M.: (kat. bev., Budapest, 1970)
Dömötör J.: ~, Tiszatáj, 1970/4.
Dömötör J.: Vásárhely szobrai, Hódmezővásárhely, 1973
Grezsa F.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1978
Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
D. Fehér Zs.: ~ (kat. bev., Vigadó, 1983)
Tóth A.: ~, 20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986
Bodri F.: ~ rajzai alá, Tiszatáj, 1989/2.
Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1990
L. Kovásznai: V. Modern magyar éremművészet I., Budapest, 1993
Muraközy Á.: ~ Munkácsy-díjas szobrász kiállítása a Jósa András Múzeumban (kat. bev., Nyíregyháza, 1996).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról