Adattár
BENCZE László
festő- és grafikusművész, (Székesfehérvár, 1907. január 28. - Budapest, 1992. február 14.)
1925-1928: Iparművészeti Iskola; 1928-1930: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Benkhard Ágost. 1938: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonjának díja; 1952: Kossuth-díj; 1954: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami kitüntetése; 1955: a Munka Érdemrend arany fokozata. 1930-ban abbahagyta tanulmányait, Dudaron telepedett le, ahol 1934-ig dolgozott. 1939-ig Szadán, Dudaron, Budapesten, 1939-1945 között Füleken élt. Itt az Iparművek Rt. gyárában fajátéktervező és üzemvezető volt. 1945-től Budapesten, 1967-től Csopakon és a fővárosban élt és alkotott. 1948-tól 1957-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított. Kritikái, elméleti írásai is megjelentek különböző napilapokban, folyóiratokban. Kötete: Frans Hals, Budapest, 1963. Figurális műveket alkotott. Festett táj- és városképeket, de fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Jellegzetesek könyöklő nőalakjai, töprengő figurái, önarcképei. Az 1930-1940-es években alkotott műveire a szociális érzékenység, a periférián élők ábrázolása jellemző. Festményei színvilága, az expresszív festésmód Van Gogh hatását mutatják. Ekkor készült rajzai a háború és a gyár témakörében születtek, a falusi, városi szegények életét örökítették meg. A 40-es évek második felében festett képek sötét színvilágúak, monumentális hatásúak, festésmódjuk hasonló a korábbi művekhez. Az ábrázolt alakok tömbszerűek, súlyos formákból épülnek. Az 1950-es évek elején oldottabb festésű, szocialista realista, idilli zsánerképeket alkotott. Az 1960-as évek elején visszatért a 40-es évek végén született festmények stílusához. A 70-es évektől a konstruktív képszerkesztés, a tér és a tömeg kapcsolata foglalkoztatta. Alkotásait mozaikra emlékeztető festésmód, a kontúrok és a szerkezeti elemek hangsúlyozása jellemezte.
Mesterei .
Benkhard Ágost.
Egyéni kiállítások .
1938 • Szűcs Pál műterme
1945 • a Magyar Kommunista Párt V. ker. székháza, Budapest
1946 • a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyisége
1948 • Fővárosi Népművelési Központ, Budapest
1951 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Makrisz Agamemnonnal]
1956 • Derkovits Terem, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1960 • Ernst Múzeum, Budapest
1964 • Dürer Terem, Budapest • Cifra Palota, Kecskemét
1967 • Egry Terem, Nagykanizsa
1968 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1976 • Művelődési Ház, Kölesd
1977 • Helikon Galéria, Budapest
1979 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1985 • Városi Könyvtár (kat.), Győr • Művelődési Ház, Dudar • Gulácsy Galéria [Papp Oszkárral és Kántor Andorral]
1991 • Gulácsy Galéria [Szabó Ivánnal].
Válogatott csoportos kiállítások .
1933 • Ernst Múzeum, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1955-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Köztéri művei .
Szüret (secco, 1956, Budapest, XXII. ker., Nagytétényi út 64., a Budafoki Pincészet mintaterme)
Asszonyok, anyák (sgraffito, 1958, Budapest, IV. ker., Papp J. téri lakótelep)
Figurális kompozíció (sgraffito, 1964, Karcag, Vöröshadsereg u.-i lakóház)
Szerelmespár - Dudari lakodalmas - Család (pannó, 1981, Dudar, Házasságkötő Terem)
Olvasó parasztok (1984, mozaik, Dudar, Művelődési Ház).
Művek közgyűjteményekben .
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Irodalom .
Németh L.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, Budapest, 1979, irodalommal)
Horváth B.: "Mélynyomás alatt". Beszélgetés ~val, Művészet, 1980/6.
Csapó Gy.: ~, Budapest, 1984 (irodalommal)
Csapó Gy.: (kat., bev. tan., Városi Könyvtár, Győr, 1985).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról