OLCSAI KISS Zoltán

#3461
szobrász, (Szalafő, 1895. november 4. - Budapest, 1981. január 3.)

,

1914-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Várday Szilárd osztályában tanult egy évig. 1953: Munkácsy-díj; 1959: Kossuth-díj; Szovjet honvédő háború emlékérme; 1965: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: érdemes művész; 1970: Emlékérem Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára; 1978: Munka Vörös Zászló Érdemrend; 1980: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. Az I. világháborúban az orosz frontra került, itt hadifogságba esett (1915, Szibéria). Ezekben az években színházat szervezett, amelynek díszleteit maga tervezte, festette. 1919-ben a Vörös Hadsereg magyar alakulatának katonája, majd politikai tisztje volt. 1921-1923 között Bécsben, Prágában élt, és több magyar emigránssal (így Bernáth Auréllal) együtt elefáncsont kisplasztikák faragásával foglalkozott. E kisplasztikai műfajt tovább művelte Párizsban, ahová 1923-ban emigrált. Egy 1928-as párizsi kiállítását követően megbízást kapott a Sevres-i Porcelángyártól, hogy porcelán és biscuit dísztárgyakat tervezzen. Párizsban folytatta kényszerűen abbamaradt képzőművészeti tanulmányait, és csatlakozott a progresszív művészeti mozgalmakhoz. Tagja volt a Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének (Association des Écrivains et des Artistes Revolutionaires) - a szervezet bábjátékcsoportjában dolgozott. 1945-ben visszatért Budapestre. 1946-ban munkások számára képzőművészeti szabadiskolát (XII. ker., budai szabadiskola) szervezett, s eközben első köztéri megbízásként Ságvári-domborművet tervezett. 1947-1949 között bábfilmek készítésével, rendezésével foglalkozott. 1949-1951 között a csepeli szabadiskolában tanított, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora volt. Az 50-es évek elejétől szobrászként működött, folyamatos állami megbízásokat vállalt. Így készültek el többek között a Népstadion melletti sportolószobrok, a Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájának Mártír-emlékműve [Körner Józseffel, László Péterrel] (1958-1959), amely egy három alakból álló allegorikus szoborcsoport, vagy a Ludovika téri Tanácsköztársaság-emlékművön Kun Béla domborműves alakja (1966). E megbízások mellett nagy számban ké-szülő kisplasztikái közül a Don Quijotét (1970), a Hortobágyi emléket (1976) és a Bugyonnijt (1977), plakettjei közül a Híd c. sorozatot említjük. Munkáin tanárainak és szellemi mestereinek (Maillol, Uitz Béla) hatása érezhető. Műveire egyfajta zártság, összefogottság, letisztultság jellemző. Munkáit eszmei igényesség, formai sematizálás, a mintázás expresszív módszere jellemzi, amely révén elsősorban köztéri alkotásaiból szuggesztív erő árad (jellemző példája ennek a Kerepesi temetőbeli Mártíremlékmű).

Mesterei . 

  • Várday Szilárd.

Egyéni kiállítások . 

  • 1928 • Galerie Zak, Párizs

  • 1973 • Nagymaros

  • 1975 • Csók Galéria, Budapest • Szentes

  • 1976 • Nagytétény • Városi Múzeum, Nyírbátor

  • 1977 • Berzsenyi Könyvtár, Szombathely (kat.)

  • 1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, a Műhely c. sorozatban • Gimnázium, Pilisvörösvár

  • 1979 • Csepel Galéria, Budapest

  • 1980 • Városi Múzeum, Körmend (állandó kiállítás 1990-ig)

  • 1981 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)

  • 1985 • Dürer Terem, Budapest (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzeti Múzeum, Varsó

  • 1952 • Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás, Bukarest • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1953, 1959, 1962 • 4., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

  • 1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest

  • 1958 • Exposition de Peinture, Sculpture et Arts Graphiques hongrois D'ajourd'hui, Antwerpen

  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1965 • II. kerületi képzőművészek kiállítása, Radnóti Klub, Budapest

  • 1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1970 • II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen

  • 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1973 • Collegium Hungaricum, Bécs

  • 1974 • Magyar éremművészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin

  • 1985 • Művészetek Háza, Szekszárd.

Köztéri művei . 

  • Szerelőbrigád (alumínium, 1957, Budapest, Népstadion-szoborgaléria)

  • Táncospár (bronz, 1957, Kazincbarcika, Egressy Béni tér)

  • Figurális díszkút (1962, Ózd, Kohászati Művek)

  • Álló munkás (bronz, 1966, Győr)

  • Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor-emlékmű [Herczeg Klárával, Farkas Aladárral] (mészkő, bronz, 1967, Budapest, VIII. ker., Kun Béla tér

  • 1993 óta a Budatétényi Szoborparkban)

  • Lányka (mészkő, 1968, Kéthely, Általános Iskola)

  • Ligeti Károly (márvány portrédomborműves emléktábla, 1968, Budapest, XXI. ker., Ligeti Károly u.)

  • Szamuely Tibor (mészkő portré, 1969, Nyíregyháza, Szamuely lakótelep, ?)

  • Don Quijote és Sancho Panza (pirogránit, 1970, Budapest, X. ker., Rottenbiller park)

  • Felszabadulási emlékmű (kő, 1971, Marcali)

  • Lenin (bronz portré, 1971, Tapolca, Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottság)

  • Gereblyés László (bronz portrédombormű, 1974, Csákberény, Művelődési Ház)

  • két dombormű (bronz, 1974, Budapest, Kerepesi úti temető, Munkásmozgalmi Pantheon)

  • Don Quijote (pirogránit, 1978, Budapest, Budapesti Nemzetközi Vásár)

  • Lenin (bronz, 1980, Nyíregyháza).

Művek közgyűjteményekben . 

  • Hadtörténeti Múzeum, Budapest

  • Katona József Múzeum, Kecskemét

  • Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Modern Magyar Képtár, Pécs.

Irodalom . 

  • Oelmacher A.: ~, műteremlátogatás, Műterem, 1958/6.

  • N. Pénzes É.: ~, Művészet, 1965/3.

  • Tóth A.: Budapest új emlékérmei, Budapest, 1970/2.

  • Geszti L.: ~ munkássága, Művészet, 1971/1.

  • Pogány Ö. G.: Kamarakiállítás ~ kisplasztikáiból és érmeiből (kat. bev., Szombathely, 1977)

  • Fekete M.: Prominent Hungarians, 1979

  • Theisler Gy.: Kilencven éve született ~, Művészet, 1985/11-12.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról