Adattár
NÉMETH József
festő, (Kaposszerdahely [~ közlése, anyakönyvezve: Szen, 1928. október 3. - Hódmezővásárhely, 1994. augusztus 2.)
1949-ben a Z. Soós István és Gerő Kázmér vezette kaposvári képzőművészeti szabadiskolában tanult, itt figyelt föl tehetségére Bortnyik Sándor és Hincz Gyula. 1957: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Papp Gyula, Bán Béla és Szőnyi István. 1961: Tornyai Plakett, 1966: Koszta -díj, 1967, 1970, 1976: Munkácsy-díj, 1967: Vaszary-díj, 1974: Munkácsy Mihály-emlékérem, 1977: Kulturális Min. Nívódíja, 1980: érdemes művész, 1985: kiváló művész. 1957 óta élt Hódmezővásárhelyen, 1981-től három évig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Dél-Alföldi Területi Szervezetének titkára volt. Noha mesterének Szőnyi Istvánt nevezte meg, inkább a murális osztályán tanultak határozták meg festészetét, mintsem konkrét Szőnyi-hatások. Az előkép Nagy István festészetében található meg. Színkezelésének dekorativitása, a Szőnyi-osztályon megszeretett s élete végéig szinte kizárólagosan használt tojástempera adottságaival magyarázható. ~ főiskolás korától szűkre szabta magának a bejárandó festői teret, melyben szigorúan kötött festői eszközökkel hozta létre gazdag életművét. Első, Hódmezővásárhelyen készült képein még erősen jelentkeznek szőnyis effektusok, s a témát is gyakran otthoni, somogyi emlékek adják. Az 1956. évi Őszi Tárlaton kiállított gouache Babcséplők témát a következő évben újból megfestette nagyobb méretben, olajtemperával vászonra, s bemutatta az Őszi Tárlaton. A második változat nem pusztán a mérete miatt monumentálisabb, de kiérleltebb, feszesebb is. A keményebb, sarkítottabb komponálásmód a következő években erősödött, a fogalmazásmód tömörebbé vált. Ezt a korszakát két jelentős alkotás reprezentálja. Az egyik a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Ház freskója. Az első, Hódmezővásárhelyen leélt évtized vége felé az életmű fontos csomópontját alkotó képeket festett. A Hóolvadás c. képen az egyes motívumelemek megfogalmazásmódja a végletekig leegyszerűsített, mégis konkrétan értelmezhető: folyóparti árterület napnyugtakor, a tél végére nemcsak a levéltelen fák, a kiaszott, sivár, szürkésbarna talaj, hanem a pufajkás pásztor fázós mozdulata is utal. A Fiú gereblyével a hetvenes évtizedben festett "ikonos" képeinek előkészítő darabja, ikonográfiai előzményeit a pásztorbotos Szent Péter-ábrázolásokban találjuk meg. A zártan, tömbszerűen megfestett emberalak és a két egynemű színnel kitöltött háttér ellenére a festő hatalmas teret kanyarít a képbe, s ugyanezzel a fogással emeli időtlen és monumentális jelképpé témáját: a fiú vállára akasztott fagereblye mindhárom vége kiszalad a képmezőből, a szerszámot irracionális méretűvé nagyítva; a kifejezés erejét fokozza a kifelé, a néző felé támadó gereblyefogsor. A 70-es években, a szimbolikus erejű "ikonos" képek mellett alakul ~ festészetének egy másik, líraibb vonulata: első darabja a Lány és bivaly. A szennai házasságkötő terem triptichonjai hidat alkotnak ~ két festői ága között. Imaginárius térbe szimbolikus figurákat helyezett, az emberi életút állomásait jelképezendő, de mégis az "itt és most" egyszeriségével ábrázolva. Mindkét középtáblán a napkorong az asszony feje mögött van, de nem utal glóriára. Az idős magvető, a tejeskorsót hozó öregasszony s az együtt megöregedett házaspár, jelképes cselekedeteket végeznek, de maguk nagyon is valóságosak ahhoz, hogy jelképekké váljanak. Hasonlóan köztes a Didergők. A festésmód, a majdnem-ezüst hó és füst, a majdnem-arany nap és láng, a középső öreg fölfelé fordított, imádkozó keze, a két szélső alak konkrét, tűzre irányuló tekintete, mozdulata biztosan egyensúlyozzák ki a festményt. Festési technikáján is változtatott e képhez: a rétegelt lemezt nem alapozta, hanem "alla prima" festett a natúr furnérra, a fa erezetét is bekomponálva a festett felületbe. Később egyre gyakrabban így festette táblaképeit. A 80-as években szinte észrevétlenül fölerősödik a természetábrázolás, a természetszimbolika ~ festményein. A vásárhelyi házasságkötő terembe készült falikárpiton (1982-83) a flamand verdürök gazdagságával burjánzik a növényzet, s a szimbolikus emberi alakokkal egyenértékű szimbólumokat hordoznak a négylábú állatok és a madarak. A 80-as, 90-es évek fordulóján, egészségi állapotának megromlásával ellentétben munkabírása változatlan intenzitású maradt; az öregkor azonban már személyes sorsaként is foglalkoztatta. Egy-egy képének koloritja néhány nagy, sommás színfelületté szűkült, drámaisága erős és komor lett (Fejszés ember, Kaszáló); kevés motívummal, zárt kompozícióban, mintha tőmondatokban összegezte volna korábbi festői mondandóját.
Mesterei .
Papp Gyula, Bán Béla, Szőnyi István.
Egyéni kiállítások .
1960 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.)
1961 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Bakony Múzeum, Veszprém
1966 • Collegium Hungaricum, Bécs
1967 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.) • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
1970 • Derkovits Terem, Budapest
1972 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Salon HDLU, Zágráb
1974 • Szovjet Képzőművészeti Szövetség Kiállítóterem, Moszkva (kat.)
1976 • Veres P. Művelődési Központ, Balmazújváros • Művelődési Központ, Derecske
1977 • Móricz Zs. Művelődési Központ, Szentes (kat.) • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (kat.)
1978 • Megyei. Művelődési Központ, Kecskemét (kat.) • Hatvani Galéria, Hatvan • Vörösmarty Művelődési Ház, Fót (kat.)
1979 • Csók Galéria, Budapest (kat.) • Szolnoki Galéria, Szolnok (kat.) • Művelődési Ház, Szegvár • Kossuth Művelődési Központ, Csongrád
1980 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.) • Szántó Kovács Múzeum, Orosháza • Semmelweis Kórház, Kiskunhalas
1982 • Művelődési Ház, Szegvár
1984 • Művésztelepi Galéria, Szentendre
1985 • Állatorvostudományi Főiskola, Hódmezővásárhely
1986 • Ernst Múzeum-Tornyai János Múzeum-Somogyi Képtár (gyűjt., kat.)
1996 • Németh László Könyvtár, Hódmezővásárhely
1997 • Vachott S. Városi Könyvtár, Gyöngyös
1998 • Tiszai Galéria, Csongrád
1999 • Nemzeti Történelmi Emlékpark, Ópusztaszer.
Válogatott csoportos kiállítások .
1956-1994 • valamennyi Vásárhelyi Őszi Tárlat
1959 • 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Az Alföld a festészetben, Műcsarnok, Budapest
1960 • 8. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • XXX. Velencei Biennálé, Velence • Magyar Képzőművészet a XIX-XX. században, Künstlerhaus, Bécs
1961 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület kiállítása, Peking
1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Fiatal Művészek Biennáléja, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris
1963 • Vásárhelyi Művészek, Rákóczi Múzeum, Sárospatak
1964 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület V. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Vásárhelyi Művészek Kiállítása, Városi Galéria, Zenta (Senta, YU) • Moderna G. Belgrád
1966 • XX. sz.-i festészet és szobrászat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • Alföldi festők kiállítása, Puskin Múzeum, Moszkva • Mai Magyar Művészet, Kultúra- és Tudomány Palotája, Varsó
1968 • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítása, Stúdió 58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Új Magyar Festészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • I. Nemzetközi Triennálé, Lalit Kala Akadémia, Újdelhi
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1970 • SZOT Felszabadulási Pályázata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar Kulturális Hét, Városh., Bologna
1971 • A vásárhelyi művésztelep kiállítása, Hatvani Galéria, Hatvan
1972 • Mai Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Fredrikstadt-i Városh., Koppenhága
1973 • Elkötelezett realista festészet I., Nemzetközi kiállítás, Bolgár Képzőművészeti Szövetség Székháza, Szófia
1974 • Mai magyar képzőművészet, Városi Galéria, Helsinki
1975 • Képek és szobrok három évtized művészetéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Realista törekvések mai művészetünkben, Hatvani Galéria, Hatvan
1975-1978 • 30 Győzelmes Év - Tíz Szocialista Ország, vándorkiállítás • 1975 • Manyezs, Moszkva • Altes Museum, Berlin
1976 • Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest • Izlozsbena G., Szófia • Plovdivi Vásár, Plovdiv • M. de Arta, Bukarest
1977 • Zacheta, Varsó
1978 • M. Nationale Palacio de Bellas Artes, Havanna • M. Izobrazityelnüh Iszkusztv, Ulan Bator
1976 • Realista törekvések mai művészetünkben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1978 • Tiszatáj, Derkovits Terem, Szombathely
1979 • Tiszatáj, Csontváry Terem, Pécs
1980 • Művészet és Társadalom, Műcsarnok, Budapest
1981 • Tiszatáj, Gulácsy Terem, Szeged
1982, 1984 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
1989 • Közép-Európai Művészek, Olympic Art, London
1990 • Nyári Tárlat, Queen's Gallery, London
1991 • Les Editions Arts et Images du Monde, Párizs
1994 • Tájkép Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan
1996 • Ember és Természet, Városi Galéria, Mezőtúr • Szőnyi István és köre, Koller Galéria, Budapest
1997 • 25 év a Hatvani Galériában, Hatvan • Gerő Kázmér tanítványai, Színfolt Galéria, Kaposvár
1998 • Paletta, Vigadó Galéria, Budapest • Damjanich János Múzeum, Szolnok
1999 • Papp Gyula és alföldi tanítványai, Kramsdorf (D) és Petőfi Művelődési Központ Orosháza.
Köztéri művei .
kerámia falikép (1957, Hódmezővásárhely, Dilinka temető)
freskó (1962, Hódmezővásárhely, Petőfi Művelődési Ház)
Nyilazó lovasok (kerámia falikép, 1963, Kazincbarcika, Borsodi Vegyikombinát)
Évszakok (gobelin, 1971, Kiskunhalas, Városi Pártbizottság)
Tizenkét hónap (panno, Hódmezővásárhely, 1974, házasságkötő t.)
Triptichon (panno, 1975, Eger, Művelődési Központ)
Triptichon I-III. (panno, 1975, Szenna, házasságkötő t.)
Freskó (1980, Csongrád, Városi Tanácsház díszterme)
7 db-os pannosorozat (1981, Szegvár, házasságkötő t.)
szövött falikép (gobelin, 1983-1985, Hódmezővásárhely, házasságkötő t.)
Boldogság kertje (panno, 1984, Hatvan, házasságkötő t.).
Művek közgyűjteményekben .
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Puskin Múzeum, Moszkva
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.
Tv .
Rapcsányi L.-Vizy O.: ~ TV Galéria, MTV, 1970. június 4.
Nagy J.: ~ MTV, 1994.
Rádió .
Ambrus T.: Vallomás a művészetről, Beszélgetés ~fel, Petőfi Adó, 1969. október 26.
Ambrus T.: ~ Kossuth Adó, 1970. június 5.
Irodalom .
Bánszky P.: ~, Budapest, 1974
Akszelrod, Sz.: ~, Moszkva, 1978
Pogány G.: ~, Budapest, 1988
Kristó Nagy I.: Vásárhelyi festők [szerk.], Budapest, 1988
Végh J.: (kat. bev., Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely, 1960)
Végh J.: (kat. bev., Műcsarnok, 1961)
Dutka M.: ~ kiállítása a Műcsarnok kamaratermében, Magyar Nemzet, 1961. február 26.
Láncz S.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Élet és Irodalom, 1961. március 3.
Csoóri S.: A rácsodálkozás öröme. Még egyszer ~ kiállításáról, Élet és Irodalom, 1961. március 20.
Végh J.: ~ kiállítása, Művészet, 1961/5.
Dömötör J.: Vásárhelyi művészportrék: ~, Tiszatáj, 1966/11.
Ritly V.: (kat., bev. tan., Ernst Múzeum, 1967)
Perneczky G.: ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Magyar Nemzet, 1967. április 2.
Csoóri S.: ~ képei, Új Művészet, 1967/5.
Láncz S.: ~, Művészet, 1967/8.
Németh L.: ~, in: Modern Magyar Művészet, Budapest, 1968
Csoóri S.: ~ képei, in: Faltól falig, Budapest, 1969
Perneczky G.: A vásárhelyi babonák igazsága, in: Tanulmányút a Pávakertben, Budapest, 1969
Bánszky P.: Legeltetés holdfénynél, Népművelés, 1970/7.
Mocsár G.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1972)
Szabó Gy.: Értelmezések, Élet és Irodalom, 1972. április 29.
Akácz L.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Tiszatáj, 1972/6.
Goór I.: Hódmezővásárhelyi műtermekben, Forrás, 1972/6.
Vadas J.: ~ szimbolikus faliszőnyege, Kortárs, 1972/8.
N. N.: Painter of Silence, Hungarian Review, 1972/11.
Tandi L.: Négy festő - négy tárlat, Tiszatáj, 1972/12.
Pálosi J.: ~, Évszakok, Művészet, 1974/3.
Dömötör J.: (kat., bev. tan., Moszkva, 1974)
[Bán] A.: Bemutatjuk ~ grafikáit, Élet és Irodalom, 1975. augusztus 16.
Bán A.: ~ Tizenkét hónapja, Művészet, 1975/8.
Bánszky P.: (kat., bev. tan., Kiskunfélegyháza, 1977)
Pogány Ö. G.: (kat., bev. tan., Kecskemét, 1978)
Kovács Gy.: A kifejező és a dekoratív vonal. ~ Utcaseprő c. képének műelemzése, Művészet, 1978/8.
Grezsa F.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1979/2.
Dömötör J.: (kat. bev.)
Egri M.: (kat., bev. tan., Szolnok- Hódmezővásárhely, 1979)
Tandi L.: Életünk forrásai, Új Tükör, 1980. november 30.
Pogány G.: Lány és bivaly, Művészet, 1982/9.
Csapó Gy.: A művész nem élhet társadalmon kívül. Látogatás ~nál Hódmezővásárhelyen, Magyar Nemzet, 1983. március 17.
Gelencsér [Rothman] É.: (kat. szerk., kiállítás rend.)
Horváth Gy.: (kat., bev. tan., Műcsarnok, 1986)
Nagy I.: Mitologikus jelenidejűség. ~ művészetéről, Művészet, 1986/8.
Nagy I.: ~ szent ligetei, Juss, 1992/5.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról