1959-64: Budapesti Műszaki Egyetem Építészkar, 1973-75: Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskola, mestere Plesz Antal. 1964-66: Bányászati Építő Vállalat, 1966-90: NYÍRTERV, 1990: "A" Stúdió. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolájának mestertanára, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, EXPO '96 Budapest építész tanácsadó, az Európai Párbeszéd Egyesület témafelelőse, a Magyar Építész Kamara területi elnöke. 1984: Pro Urbe-díj; 1986: Ybl Miklós-díj; 1994: Kossuth-díj; 1997: Pro Architectura-díj. 1982, 1989, 1997: Önálló tévéműsorok. ~ a 70-es évek elején épített egy fix pontot, egy saját modern építészetet (elsősorban a japán metabolizmus jegyeit mutató Nyíregyházi Művelődési Házzal), amelyre a 80-as évek végén életműve posztmodern folytatását alapozta. Attól "poszt" ez a gondolkodás, hogy az építész megtartja a modernizmus szigorú szerkezetét és geometriáját, gyakran nyers felületeket alkalmaz, amellyel nem dekorál, hanem továbbra is a konstrukciót hangsúlyozza. Az utolsó években több sikeres pályázata közül kiemelkedett a '89-es budapesti Nemzeti Színház II. díjas terve. Ez, illetve az 1992-es sevillai Expo magyar pavilonjának tervei, a '96-os félbeszakadt budapesti Expo vázlatai, ha megvalósultak volna, főművei lennének. Az egész régió számára iránymutató épület lenne az Új Nemzeti Színház 1997-es I. díjas terve. Az architektúra, amit létrehozott és amit csak elképzelni volt módja: egyaránt univerzális igényű és jelentőségű. E tervet és megépült épületeit általában a szerkezetből következő plasztika tektonikus egyértelműsége, a szinte brutális, geometrikus formálás jellemzi, amelyben a végsőkig redukált elemi formák együttesét mégis szinte hiperrealista formák költői víziója fogja össze. Újabb házaiban a történeti stílusok, a hagyományos városi építészeti kommunikáció és a monumentalitás találkoznak. Az épített környezet nála az önfegyelemben kiteljesedő szabadság, a teremtés tárgyiasulása. Építészete egyszerű, érthető formanyelv, együttes hatásra törekszik, alkalmazkodik a környezethez. Így ~ házai voltaképpen továbbépíthetők, nem egyedi kompozíciók, hanem a környezet eleven részeként primer struktúrát adnak (Kőbánya Városközpont). Épületeiben is kifejeződik a szociális gondolkodás, az a felfogás, miszerint az építészet elsősorban a közösségre hat, azt kell az építésznek az élhető-lakható élet irányába elmozdítania. A személytelen viszony, amely a hatvanas-hetvenes évekig Magyarországon alkotó, használó és alkotás között fennállt - többek között - éppen ~ munkásságában tört meg.

Mesterei . 

Főbb művei . 

Egyéni kiállítások . 

Válogatott csoportos kiállítások . 

Irodalom .