Adattár
ÁttekintésLexikonMappákKönyvtérKutatási partnerekHősi Emlék

KOÓS Iván

#2475
bábtervező és díszlettervező, (Budapest, 1927. március 26. - Budapest, 1999. október 15.)
Koós Iván alkotói adatlapja

,

1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festőművész diploma, mesterei: Kmetty János, Szőnyi István. Európa szinte minden országában, Amerikában, Kínában, Indiában szerepelt bábjátékaival. 1958: Nemzetközi Bábfesztivál, Bukarest; 1962: A császár új ruhája, képzőművészeti diploma; Nemzetközi bábfesztivál, Varsó; 1963: Kaland a Vénuszon, báb-díszlet, nívódíj; 1967, 1975: Jászai-díj; 1979: Nemzetközi Szcenikai Quadriennálé ezüstérme, Prága; 1981: érdemes művész; 1999: Kossuth-díj. 1953-1960 között az Építőipari és Műszaki Egyetem rajz tanszékén tanársegéd volt. 1954-ben az Auróra bábegyüttes alapító tagja volt. 1960-1993 között az Állami Bábszínház báb- és díszlettervezőjeként dolgozott. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, majd 1995-1999 között művészeti vezetője, vezető báb- és díszlettervezője volt, a Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd Egyetem tanára volt, közben a Filmművészeti Főiskolán is tanított. Nagykovácsiban élt. A bábművészet nemzetközileg ismert, jelentős hazai képviselője volt. Sajátos művészete olyan szinte önálló műfaj, amely a képzőművészet, a színház és a szorosan vett bábművészet határain is túlmutat. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai közben kezdte el foglalkoztatni a képmezőn ábrázolt mozgó forma és az alkotott forma valós mozgásának viszonyrendszere, a statikus műtárgy mozgatással történő életre keltésének lehetősége. Ebben az időszakban a marionett figurák speciális mozgathatóságában találta meg azt a technikát, amely az illuzionisztikus mozgásábrázolás helyett a formák tényleges mozgását is lehetővé tette, s ilyen figurák szerepeltetésével mutatta be a Piarista Házban főiskolás társával, Prokop Péterrel együtt első bábjátékát, a Passiót. A főiskola után az Építőipari és Műszaki Egyetem rajz tanszékén folytatott oktatói tevékenysége mellett 1954-től az Auróra bábegyüttes egyik alapítójaként meghatározó módon járult hozzá tervezői tevékenységével a hazai bábművészet megújításához. A naturalisztikusan élethű figurák helyett emberi tulajdonságokkal felruházott tárgyakat, bábokat alkotott, és a bábjáték kollektív műfajában társaival együtt a képzőművészet és a zene egységét kereste. 1960-1999 között az Állami Bábszínház, majd a Budapest Bábszínház báb- és díszlettervezőjeként az előadások gondolatiságának szolgálatába állított különböző mozgatási technikákkal és új kifejezőeszközökkel tágította ki a bábművészet határait. Az egy-egy előadáson eddig érvényesített homogén stílusú technika helyett különböző technikájú bábokat - marionettet, pálcás és kesztyűs bábokat szerepeltetett együtt. Ugyanannak a bábfigurának többféle nagyságú változatával perspektivikus térhatásokat teremtett. A látvány, a színek, a formák dramaturgiájával együtt éltette a szavak és a zene dramaturgiáját. Újszerűen alkalmazta az élő személy és a bábfigura együttes játékát is. A felnőttek számára szóló, világszerte ismert kiemelkedő előadások ellenére a bábművészet legfontosabb feladatának a gyermekek igényes esztétikai nevelését tartotta, s elsősorban a gyermekek számára kívánt igényes színházat csinálni. Minden lehetséges bábtechnikát alkalmazva, a hétköznapi és az abszurd pólusai között mozogva valósította meg ars poeticáját: a bábok életre keltésének, átváltozásának csodáját. A bábok tervezése mellett számos budapesti és vidéki színház előadásaira tervezett jelmezeket és díszleteket.

Mesterei . 

  • Kmetty János, Szőnyi István.

Bábok, bábdíszletek, színházi díszletek, jelmezek . 

  • Bartók Béla: Fából faragott királyfi (1957, marionett, Auróra együttes)

  • Haydn: Philemon és Baucis (1957, árnyjáték, Auróra együttes)

  • A fogoly katona balladája (1958, pajzsbábok, filc applikáció, Auróra együttes)

  • Ránki-Andersen: A császár új ruhája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Csilicsala csodája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Kaland a Vénuszon (1963, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Irány az Ezeregyéjszaka (1964, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Sztravinszkij-Szilágyi: Petruska (1965, botbábok, tárgykompozíciók, zsákvászon, üveg, díszlet, Állami Bábszínház)

  • Ludas Matyi (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Gulliver Liliputban (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)

  • Mrožek: Strip-tease (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)

  • Hókirálynő (1966, díszlet, Bartók Gyermekszínház)

  • Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1967, figuraterv, vegyes technika, több paravános színpadkép, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Svarc-Kardos: A sárkány (1967, színpadképterv, Állami Bábszínház)

  • János vitéz (1967, díszlet, Állami Bábszínház)

  • Csilicsala csodája (1968, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Bohóc rókák és egyéb mókák (1968, díszlet, Állami Bábszínház)

  • Bartók: A csodálatos mandarin (1969, színpadkép, pálcás botbábok, fa, különféle textil, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Brecht-Weil: A kispolgár hét fő bűne (1969, síkfigura, vászonnal kasírozott fejek, bábok, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Tündér Lala (1969, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Übü király (1969, díszlet, Ódry Színpad, felnőtt műsor)

  • Volga vitéz (1970, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Van Itallie: Motel (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Ligeti-Szilágyi: Aventures (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Kodály: Háry János (1972, szekrényszínpad, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1972, figura, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Y háború (1972, bábjáték, TV zenés színház)

  • János vitéz (1973, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Búsképű lovag, Falanszter (1973, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)

  • Bartók-Szilágyi: Táncszvit (1973, síkfigurák, bőr, műanyag, spárga, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Szentivánéji álom (1973, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Csongor és Tünde (1974, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Csudakarikás (1974, díszlet-jelmez, pécsi Nemzeti Színház)

  • Mozart-Urbán: Les petits riens (Kis semmiségek) (1975, színpadkép, párnafigurák, bársony, selyem, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Csizmás kandúr (1975, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Sztravinszkij-Szilágyi: A katona története (1976, botbáb, kézifestésű vászon, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • La valse (báb-jelmez, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Ligeti-Szilágyi: Aventures (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Klasszikus szimfónia (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Oresztész (1976, díszlet-jelmez, Debrecen, szabadtéri előadás)

  • Vitéz lélek (1976, díszlet-jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)

  • Lear király (1976, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)

  • A három kismalac (1977, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Vásári bábkomédiák (1977, díszlet, Állami Bábszínház)

  • Diótörő (1978, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Hullámzó vőlegény (1978, díszlet, jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)

  • János vitéz (1978, díszlet-jelmez, Szeged, szabadtéri játékok)

  • Jelenet szöveg nélkül II. (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Csipkerózsika (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • János Vitéz (1979, díszlet-jelmez, Fővárosi Operettszínház)

  • Énekes madár (1979, díszlet-jelmez, Petőfi Színház, Veszprém)

  • Muzsikus Péter (1979, díszlet-jelmez, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)

  • Szentivánéji álom (1980, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Berzsián (1980, jelmez, Kaposvár, Csiky Gergely Színház)

  • Cantata profana (1981, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)

  • Berzsián és Dideki (1982, báb-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)

  • Odüsszeusz a tengerek vándora (1982, báb-maszk-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)

  • Kinizsi (1982, báb, MTV)

  • Tűzmadár [Bródy Verával] (1983, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Ördögölő Józsiás (1983, díszlet-jelmez, Csokonai Színház, Debrecen)

  • Bolondmalom (1983, díszlet, Budapest Gyermekszínház)

  • A furfangos csecsemő (1984, báb-maszk-díszlet, MTV)

  • Kalevala, ifjúsági műsor (1984, báb-díszlet, Állami Bábszínház)

  • Ördögölő Józsiás (1986, díszlet-jelmez, Várszínház, Eger)

  • Énekes madár (1988, Csokonai Színház, Debrecen)

  • Shakespeare: Vihar (1990, bábjáték, Állami Bábszínház)

  • Dzsungel könyve (1993, bábjáték, Állami Bábszínház).

Egyéni kiállítások . 

  • 1975 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

  • 1978 • Kis Galéria, Eger • Gyöngyös • Kis Galéria, Hajdúszoboszló

  • 1979 • Tata • Törökszentmiklós • Szolnok • Mezőtúr

  • 1980 • Szombathely • Székesfehérvár • Debrecen.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1999 • Vigadó Galéria, Budapest

  • 1999-2000 • A Bábszínház 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás.

Irodalom . 

  • Passuth K.: ~, Budapest, 1984

  • Csík I.: Beszélgetés ~nal. Ősi formák, mai gondolatok, Színház, 1999. október

  • Jálics K.: Emlékezés ~ra, RTV részletes, 1999. november

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról