Adattár
KÁTAI Mihály
zománcművész, festő, (Karcag, 1935. október 19. - )
1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, dekoratív festő szak, mesterei: Borsos Miklós, Z. Gács György. 1982: III. Nemzetközi Iparművészeti Quadriennálé nagydíja, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság); Bács-Kiskun Megye Művészeti díja; 1984: Munkácsy-díj; 1996: Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, Kecskemét, Szarvasnyomon c. kiállítás, Életmű-díj; 1997: Tűzzománcművészek Magyar Társasága, Életmű-díj. Hosszú időn át a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége szimpózium bizottságának a tagja. A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának tiszteletbeli elnöke. A kortárs magyar zománcművészet legnagyobb hatású művészegyénisége, akihez szorosan kapcsolódik a műfaj 60-as években történt fellendülése, a zománc képzőművészeti irányba való elmozdulása. A zománccal még a főiskola idején Budapesten, a Lampart Zománcipari Műveknél ismerkedett meg, ahol kihasználva a lehetőségeket, a 60-as években folyamatosan alkot, eleinte "lábaszománcot", később elsősorban fémes zománcokat használva. 1964 tájától egyre többet tartózkodott Kecskeméten is, ahol Stefániay Edittel, Simon Balázzsal együtt folytatott kísérleteket a helyi zománcgyárban. Sikereket ért el a Képcsarnokon keresztül eladott zománcos táblaképeivel. 1970-ben a bécsi Schauer zománcgyár meghívására Ausztriában dolgozott. ~ nevéhez fűződik a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep megalapítása 1975-ben, melynek 1987-ig a művészeti vezetője volt. ~ ideáival, művészeti tevékenységének irányával, tematikájával erőteljes hatással volt a környezetében alkotó művészekre, különösen Kecskeméten. A ~ képviselte művészeti irány szellemileg és formailag is az archaikusból, a népművészetből táplálkozik. ~ nagyhatású, sajátosan misztikus, szimbolikus alkotás-filozófiai rendszerét a mai napig sokan követik. Ezt a világot, amelyet elsősorban ~ művei képviselnek a kortárs művészetben, s melyet a művészettörténészek között mindenekelőtt Pap Gábor koncepciója támogatott, 1975 tájától ("keresztszemes vita") napjainkig tartó folyamatos támadások érték a kritika részéről (avantgárdellenesség, korszerűtlenség). A 70-es évek közepétől ~nak különösen szabadtéri (köztéri) alkotásai, térplasztikái jelentősek, melyek bonyolult, elsősorban népművészeti ihletésű, szimbólumokkal terhes ikonográfiájához gyakran mellékel irodalmi emelkedettségű műleírást. A 80-as évek elejére alakítja ki az ún. kecskeméti eljárást, melynek szépségét az ún. "tűzben pikturálás", azaz a többszöri égetés biztosítja, s az ennek során létrejött rétegződés (a rétegek kitetszenek egymás alól) a zománcanyagban. E technika főműve, egyben ~ egyik ars poeticája az Alföldi látomások c. sorozat (1981), ahol a természet és az (alföldi) ember Tóth Menyhért-i, már kiveszőfélben lévő, álmokban, hiedelmekben, mesékben, mítoszokban gazdag együvé tartozásának állít emléket. 1987 után váratlanul visszavonult a zománcművészettől, és nagyméretű szimbolikus, figurális olajképeket kezdett el festeni.
Mesterei .
Borsos Miklós, Z. Gács György.
Egyéni kiállítások .
1966 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat.)
1968 • Május 1. Mozi, Budapest
1969 • Budapest Szálló • Derkovits Terem, Budapest (TV Galériája) és Városi Mozi, Kecskemét
1970 • Galerie Junge Generation, Bécs • Apáczai Csere János Művelődési Ház, Solymár
1971 • Eger
1974 • Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred • Képcsarnok, Szeged • Művelődési Ház, Tatabánya
1975 • Galerie Romanum, Bécs • Galerie Herzog, Bécs • Eger • Arany János Múzeum, Nagykőrös
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1977 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1980 • Csók Galéria, Budapest
1983 • Soproni Képcsarnok [id. Kátaival]
1986 • Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság) • Művészetek Háza, Szekszárd (kat.)
1991 • Rudnay Terem, Eger.
Válogatott csoportos kiállítások .
1965 • Zománctörténeti kiállítás a Nemzetközi Zománcipari Konferencia alkalmából, Katona József Múzeum, Kecskemét
1971, 1973 • I-II. Országos Zománcművészeti Biennálé, Salgótarján
1975-2000 • Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep kiállításai
1982 • III. Nemzetközi Iparművészeti Quadriennálé, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság)
1984 • Zománc, Vigadó Galéria, Budapest • Szarvasnyom
1996 • Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, Kecskemét
1998 • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, Kecskemét.
Köztéri művei .
1971-1975: Naphívogatók (zománc falikép, 1971-1975, Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ)
Déli Bába (zománcberakásos faplasztika, 1976, Kalocsa, Népművészeti Ház udvara)
1976-1978: Hold-tükör (tükör, fa, zománcozott rézdomborítások, 1976-1978, Kecskemét, Erdei Ferenc Művelődési Központ lépcsőfeljárójának tükörfala)
Lakótelepi tájékozódó, négy világtáj (fa plasztika, 1977, Kecskemét, Széchenyiváros)
Életőriző (tölgyfa, zománcozott vörösrézlemezek, Kecskemét, Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósági épülete)
Az orvostudomány története (8 db zománc falikép, 1980-1989, Kecskemét, Hollós József Megyei Kórház lépcsőháza).
Művek közgyűjteményekben .
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteménye, Kecskemét.
Írásai .
Napisten színeváltozásai, Művészet, 1973/11., 12.
Grúziai naplótöredék, Művészet, 1974/4.
Változó felszín alatt, Forrás, 1976/10.
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep katalógusai 1975-1981, Kecskemét, 1976-1982
Játék és mese. Két művész, két vallomás (Fajó János és ~), Művészet, 1976/6.
A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep programtervezete, 1978, Művészet, 1978/3.
Irodalom .
~ festőművész kiállítása (kat. Mednyánszky Terem, Budapest, 1966)
Pap G.: Kincsek és mű-kincsek a Barbaricumból, Művészet, 1975/6.
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep katalógusai 1975-1987, Kecskemét, 1976-1989
Goór I.: Megújuló zománcművészet Kecskeméten, Forrás, 1976/11.
Koczogh Á.: Mai magyar iparművészet - Fémművesség, Budapest, 1977
Pap G.: A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep első három éve, Művészet/77, Budapest, 1978
Kerékgyártó I.: Népművészet- kortárs művészet, Művészet, 1978/1.
Vadas J.: Imaginárius térben. Zománcok és üvegek Salgótarjánban, Művészet, 1978/3.
Menyhárt L.: Üzenetek anyanyelven. Beszélgetés ~lyal, Művészet, 1980/5.
Sümegi Gy.: Menetközben. A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelepről, Művészet, 1982/3.
Sümegi Gy.: A kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelepről, Művészet, 1983/2.
Nagy Z.: A Szent Korona birodalma. Zománckiállítás a Vigadó Galériában, Művészet, 1984/10.
Kratochwill M.: (kat., Művészetek Háza, Szekszárd, 1988)
Ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998
Ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.
Ifj. Gyergyádesz L.: A kortárs magyar zománcművészet kezdetei, különös tekintettel a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep előzményeire Kecskeméten az 1960-1970-es években, Múzeumi kutatások Bács-Kiskun Megyében 1998, Kalocsa, 1999
Pap G.-Gyergyádesz L.: Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely állandó kiállításának vezetője, Kecskemét, 1999
Andrási G.-Pataki G.-Szücs Gy.-Zwickl A.: Magyar képzőművészet a 20. században, Budapest, 1999
Ifj. Gyergyádesz L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Művészeti Fórum, 1999/6.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról